Szerinte ez nagyon váratlan következményekkel járhat az oroszok számára.
Ukrajna és Oroszország kedden újabb fogolycserét hajtott végre, amelynek során sikerült kiszabadítaniuk a fogságból a június 2-i isztambuli tárgyalásokon meghatározott kategóriákba tartozó súlyosan sebesült és sérült katonákat.
A fiatalok kötelező sorozása csak akkor indokolt, ha elegendő felszerelés áll rendelkezésre.
A NATO-főtitkár kijelentette: létfontosságú, hogy az összes tagország kivegye a részét a közös védelemből, mivel Amerikára túl hosszú ideje túl sok hárul ebből a teherből.
Oroszország rendelkezik a világ harmadik legerősebb hadiflottájával Kína és az Egyesült Államok után, azonban az orosz flotta képességeit jelentős mértékben visszavethette az ukrajnai háború.
Zelenszkij reagált a június 10-i orosz rakétatámadásra.
Két ember meghalt, kilencen megsérültek.
Az európai szövetségesek mostanra az amerikai kollégáikkal folytatott megbeszéléseken arra a felismerésre jutottak, hogy Donald Trump elnök nem fogja megadni azokat a garanciákat, amelyeket ők szeretnének.
Az orosz hatóságok titkos börtönrendszert hoztak létre az ukrán hadifoglyok számára.
Németország titkosszolgálati vezetője figyelmeztet: Oroszország tesztelheti a NATO 5. cikkelyét, ezért támadást készít elő a szervezet ellen.
Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte az ukránokat, hogy a következő napokban fokozottan tartsák be a légiriadó esetén követendő szabályokat.
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor fenyegetése, miszerint megtorolja Ukrajnát a légibázisok elleni múlt hétvégi dróntámadás miatt, még nem valósult meg, és valószínűleg „jelentős többoldalú csapásra” lehet számítani.
Ez reális fenyegetést jelent, nem csupán elméleti lehetőséget.
Az első szakaszban a súlyosan sérült, illetve 25 év alatti foglyokat cserélték ki.
A rakéták a Patriot rendszerekhez, valamint Shahed típusú drónok elleni védekezéshez lettek volna felhasználhatók.
Az ombudsman szerint több tényező is közrejátszik.
Az oroszországi Szaratovi területen található Engelsz városában harmadik napja lángol egy olajraktár, miután péntekre virradó éjjel az ukrán védelmi erők csapást mértek a létesítményre.
Az ukrán elemzések szerint az orosz légibázisok elleni dróntámadás az orosz stratégiai légierő mintegy harmadát semmisítette meg.
A jelentések szerint a támadók az eset után elmenekültek, az orosz erők jelenleg is keresik őket.
Szerinte a nemzetközi szankciók már most is hatással voltak Oroszországra.
Két moszkvai repülőteret is le kellett zárni, miután vasárnapra virradóra dróntámadás érte az orosz fővárost.
Újabb légicsapás érte Ukrajnát.
Az Ukrajna által Németországtól kapott IRIS-T komplexum 30 másodperc alatt 8 orosz rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium parancsára a Yandex keresőportál kicenzúrázta az orosz katonai létesítményeket a műholdas térképein, lényegében felfedve ezzel a támaszpontok pontos helyét.
A légierő a közösségi médiában közzétett egy drónnal készített videófelvételt is, amelyen látható, ahogy az orosz repülőgép lángokban áll.
Ukrajnában a háború kezdete óta az orosz hadműveletek következtében 631 gyerek halt meg.
Oroszország eddig mintegy 995 030 katonát veszített Ukrajnában.
Lakóházak és egy helyi vállalkozás épülete is találatot kapott, a legutolsó információk szerint két halottról és 17 sebesültről – köztük több gyerekről – tudni.
Az ukrán erők sikeres csapást mértek péntekre virradóan két olyan orosz repülőtérre a szaratovi és rjazanyi régióban, amelyen az orosz légierő állomásozik, valamint más fontos katonai létesítményekre.
Oroszország a Dnyeperig meg akarja szállni Ukrajnát, és el akarja foglalni Odesszát – Elnöki Hivatal
Oroszország ambiciózus terveket sző további területek megszállására, amelyek elvághatják Ukrajnát a Fekete-tengertől – jelentette ki Pavlo Palisza, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője.