A késői vacsora befolyásolhatja a vércukorszintet, a testsúlyt és az alvást. A szakértők szerint érdemes legalább három órával lefekvés előtt enni.
A pisztácia rostjai, növényi szterinjei és telítetlen zsírsavai kedvezően hathatnak a koleszterinszintre. Kardiológusok elmondták, miért jó nassolnivaló.
Egy 82 fős amerikai kutatásban a mangó és az avokádó napi fogyasztása nyolc hét alatt javította az erek tágulási képességét. A vérnyomásban is eltérést mértek.
Egy új kutatás szerint a falnál végzett kitartott guggolás segíthet csökkenteni a vérnyomást. Már heti egy-két alkalom is elegendő lehet a hatás fenntartásához.
A szeder, az alma, az áfonya és három másik gyümölcs sok flavanolt tartalmaz. Egy friss kutatás szerint ezek a vegyületek támogathatják a szív és az erek egészségét.
A cink szerepet játszhat a vérnyomás szabályozásában, de a pótlása nem mindenkinél hatásos. Mutatjuk, kiknél segíthet, és milyen veszélyei vannak a túladagolásnak.
A banán, az áfonya, a citrusfélék és három másik gyümölcs is segíthet a magas vérnyomás csökkentésében. Mutatjuk, milyen hatásokat igazolnak a kutatások.
Egy 630 beteg bevonásával végzett kutatás szerint a személyre szabott D3-vitamin-pótlás csökkentheti az ismételt szívroham kockázatát. Mutatjuk az eredményeket.
Egy kutatás szerint a diófélék rendszeres fogyasztása alacsonyabb magasvérnyomás-kockázattal társulhat. Mutatjuk az eredményeket és az ajánlott napi adagot.
A céklalé két hónap alatt átlagosan 3-4 Hgmm-rel csökkentheti a felső vérnyomásértéket. Mutatjuk, milyen tápanyagokat tartalmaz, és mire érdemes figyelni.
Több mint 143 ezer ember adatait elemezték: napi 28 gramm dióféle fogyasztása alacsonyabb vérnyomáskockázattal társult. Mutatjuk a kutatás eredményeit.
Közel 15 ezer ember adatait elemezték: már napi öt perc intenzívebb mozgás is mérhető vérnyomáscsökkenéssel járhat. Mutatjuk a kutatás eredményeit.
A magas koleszterinszint ellen nemcsak az étrend számít. A rendszeres mozgás javíthatja a zsíranyagcserét és a HDL-koleszterin szintjét. Mutatjuk, hogyan.
Egy közepes banán 422 mg káliumot tartalmaz, amely támogathatja a szív működését és a vérnyomás szabályozását. Vesebetegség esetén azonban óvatosság szükséges.
Egy 87 vizsgálatot összegző elemzés szerint a teljes kiőrlésű gabonák kedvezően hathatnak a vérnyomásra, a koleszterinre és más kockázati tényezőkre.
Egy kutatás szerint a túl kevés REM-alvás több súlyos betegség magasabb kockázatával függhet össze, ezért nemcsak az alvás hossza számít.
Egy több mint 112 ezer embert vizsgáló kutatás nyolc gyakori tartósítószer fogyasztását hozta összefüggésbe a magas vérnyomás kockázatával.
Az urolitin A állatmodellekben akár 80 százalékkal javította a szívműködést, emberi szívszöveten pedig segítette az ellazulást.
A narancs fehér rétege sok heszperidint tartalmazhat. Kutatások vizsgálják a vegyület szívre, anyagcserére, bélrendszerre és agyra gyakorolt hatását.
A zabpehely, hal, mák, fahéj és cékla is támogathatja a keringést. Mutatjuk, milyen tápanyagok miatt kerültek fel a listára.
Egy több mint 130 ezer embert vizsgáló kutatásban a hosszú távú melatoninhasználat magasabb szívelégtelenségi kockázattal társult.
A pisztácia több kutatásban alacsonyabb vérnyomásértékekkel társult. Napi egy maréknyi jól beilleszthető a szívbarát étrendbe.
Egy kutatás szerint napi körülbelül 28 gramm dióféle fogyasztása akár 20 százalékkal alacsonyabb hipertóniakockázattal társulhat.
A rendszeres edzés javíthatja az állóképességet, de egy kutatás szerint nem védi ki teljesen a hosszan tartó ülés erekre gyakorolt hatását.
A zöldségek nitrátja és vastartalma a bélbaktériumok segítségével olyan vegyületekké alakulhat, amelyek védhetik a szívet és javíthatják az anyagcserét.
A savanyú uborka magas sótartalma hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez. Mutatjuk, miért fontos a mértékletes fogyasztása.
A szívroham nőknél nem mindig erős mellkasi fájdalommal jelentkezik. Mutatjuk a rejtett tüneteket, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az úszás erősíti az izmokat, kíméli az ízületeket, javítja a szív egészségét és csökkentheti a stresszt. Ismerd meg a legfontosabb előnyeit!
Egy új kutatás szerint az akut stressz percek alatt megváltoztathatja a véralvadást, ami növelheti a vérrögképződés kockázatát. Mutatjuk, mit találtak a tudósok.
Sokkal több mozgásra lenne szükségünk, mint eddig gondoltuk.










