Megemlékezés

Bár a történelem az évszázadok során sokszor bánt kegyetlenül a magyarokkal, de "bíztunk nemzetünk erejében és szívósságában" - mondta.

2010 óta kimondjuk azt is, hogy Trianonból erőt nyerhetünk - mondta.

Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára.

Ha Beregszász közel ezeréves történetéből csupán egyetlen jelentős történelmi eseményt kellene kiemelni, az minden bizonnyal a zászlóbontás napja lenne.

1844. február 20-án a Latorca-parti városban látta meg a napvilágot Lieb Mihályként, ám később szülővárosa előtt tisztelegve felvette a Munkácsy nevet.

Az Aranycsapatra emlékeztek abból az alkalomból, hogy hetven évvel ezelőtt az olaszok elleni 3-0-s győzelemmel elhódította az Európa-kupát.

Nem sok olyan nép van a földgolyóbison, amely külön ünnepnapot szentel a versnek.

A város 33 napos orosz megszállása több mint 1400 halálos áldozatot követelt, köztük 37 gyermekét.

A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) nemzeti ünnepünk alkalmából immáron tizenegy éve hirdet alkotói pályázatot „Emlékezz március 15-re!” címmel.

Szilágyi Péter hangsúlyozta, hogy a magyaroknak igazuk volt 1848-ban, ahogy 2010-ben is, "amikor felismertük a külhoni magyarság értékét, és nekiálltunk a nemzet újraegyesítésének".

A hagyományokhoz híven idén is gyülekezeti közösségben ünnepelték az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját Badalóban.

Legyetek szabadok a szeretetben! Talán soha nem volt oly nagy szükség az egymáshoz való odafordulásra, a másik megértésére, az együttérzésre, a nemzetek tagjai közötti toleranciára, mint ezekben a nehéz időkben – hangzott el Beregszászban a római katolikus templomban tartott ünnepségen.

A magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, és ha kell, szabadságharcos nép vagyunk - hangsúlyozta.

1848 tavasza reménnyel köszöntött azokra, akik hitték, hogy a hosszú elnyomás időszaka után jönnie kell egy igazabb és szabadabb világnak.

Ma március 15-re emlékezünk, a szabadságot ünnepeljük, a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóját, hangsúlyozta köszöntőjében Bacskai József ungvári magyar főkonzul.

Magyarország érdeke, hogy szomszédságában is józan, erős és igaz elvekre építő nemzetek virágozzanak - jelentette ki Potápi Árpád János.

Munkács és Munkácsy neve szorosan összefügg, hisz a festőgéniusz 1844. február 20-án a Latorca-parti városban Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot.

Úgy fogalmazott: a kommunista eszme Nyugatra nem pusztán visszatér, hanem valójában hazatér.

Karácsony Gergely főpolgármester a szolidaritás városának nevezte Budapestet, mert helyt állt a menekültek fogadásában, és bebizonyította, hogy a történelem jó oldalán áll.

A Mennyei Század emléknapja alkalomából megemlékezést tartottak Beregszászban az emlékfal mellett.

Immáron 34 éve, hogy a szovjet csapatokat kivonták Afganisztánból.

Megemlékezésre került sor a Hősök terén a más országok területén lezajlott harci cselekmények résztvevőinek tiszteletére.

Az ünnepi istentiszteleten Sápi Zsolt lelkipásztor igehirdetésében arról beszélt, hogy nem véletlen a bibliakalauz erre a napra kijelölt ószövetségi szakasza: „Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket! (Ézs 35, 3-4.)

Megemlékeztek Kárpátalja Ukrajna részeként való megalakulásának 77. évfordulójáról is.

A helyi református templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően gyülekezeti közösségben emlékeztek az éppen 200. éve ezen a napon született legismertebb magyar költőre, forradalmárra, nemzeti hősre, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjáre, Petőfi Sándorra.

Január elsején - a világ magyarságával együtt - Beregszászban is megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról.

Mécseseket gyújtottak és egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.

Az Országház dunai lépcsőin és a budapesti Petőfi téren is gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista terror többmillió ukrajnai áldozatáról.

Málenkij robot ürügyén sokéves kényszermunkára hurcolták magyarok százezreit, de a Gulágról, a kommunizmus bűneiről sokáig nem lehetett beszélni - mondta Varga Judit.

Badaló közössége az idén is méltóképpen emlékezett meg a 78 éve, 1944 őszén a sztálini lágerekbe deportált áldozatokról.