Megemlékezés

Ma március 15-re emlékezünk, a szabadságot ünnepeljük, a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóját, hangsúlyozta köszöntőjében Bacskai József ungvári magyar főkonzul.

Magyarország érdeke, hogy szomszédságában is józan, erős és igaz elvekre építő nemzetek virágozzanak - jelentette ki Potápi Árpád János.

Munkács és Munkácsy neve szorosan összefügg, hisz a festőgéniusz 1844. február 20-án a Latorca-parti városban Lieb Mihály Leó néven látta meg a napvilágot.

Úgy fogalmazott: a kommunista eszme Nyugatra nem pusztán visszatér, hanem valójában hazatér.

Karácsony Gergely főpolgármester a szolidaritás városának nevezte Budapestet, mert helyt állt a menekültek fogadásában, és bebizonyította, hogy a történelem jó oldalán áll.

A Mennyei Század emléknapja alkalomából megemlékezést tartottak Beregszászban az emlékfal mellett.

Immáron 34 éve, hogy a szovjet csapatokat kivonták Afganisztánból.

Megemlékezésre került sor a Hősök terén a más országok területén lezajlott harci cselekmények résztvevőinek tiszteletére.

Az ünnepi istentiszteleten Sápi Zsolt lelkipásztor igehirdetésében arról beszélt, hogy nem véletlen a bibliakalauz erre a napra kijelölt ószövetségi szakasza: „Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket! (Ézs 35, 3-4.)

Megemlékeztek Kárpátalja Ukrajna részeként való megalakulásának 77. évfordulójáról is.

A helyi református templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően gyülekezeti közösségben emlékeztek az éppen 200. éve ezen a napon született legismertebb magyar költőre, forradalmárra, nemzeti hősre, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjáre, Petőfi Sándorra.

Január elsején - a világ magyarságával együtt - Beregszászban is megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról.

Mécseseket gyújtottak és egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.

Az Országház dunai lépcsőin és a budapesti Petőfi téren is gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista terror többmillió ukrajnai áldozatáról.

Málenkij robot ürügyén sokéves kényszermunkára hurcolták magyarok százezreit, de a Gulágról, a kommunizmus bűneiről sokáig nem lehetett beszélni - mondta Varga Judit.

Badaló közössége az idén is méltóképpen emlékezett meg a 78 éve, 1944 őszén a sztálini lágerekbe deportált áldozatokról.

Beregszászban megünnepelték a méltóság és szabadság napját.

Az istentiszteletet követően, Beregardó népe a temetőkertbe vonult, hogy a sztálinizmus áldozatainak ott felállított emlékműve előtt emlékezzen

Dupka György elmondta, hogy a letartóztatásokkal és a kivégzésekkel a kommunisták célja az volt, hogy szétverjék a helyi magyar közösségeket, és úgy gondolták, hogy ehhez a legegyszerűbb, ha a vezetőket likvidálják.

A lágerekbe odahaltak számát mintegy 13-15 ezerre becsülik.

Levéltári források alapján mintegy harmincezerre becsülhető a kárpátaljai elhurcoltak száma.

A Lónyay név még ma is ismerősen cseng ezen a tájon. Nemhiába, mivel a népes, több ágra szakadt nemesi família mintegy harmincezer holdon gazdálkodott egykoron.

Beregszászban ünnepségre került sor a kulturális dolgozók és a népművészet mestereinek összukrajnai napja, valamint az ukrán írásbeliség és nyelv napja alkalmából

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján tartott megemlékezésen hozzátette: bár az ENSZ elítélte a szovjet beavatkozást, érdemi segítséget Magyarország nem kapott.

Bátorság, hűség, áldozatkészség jellemezte a felkelők viselkedését, hangsúlyozta ünnepi beszédében Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja.

A gyerekek versekben, néptáncokban, énekekben emlékeztek meg a nem csak az erre a tájra jellemző szüreti mulatságokról, de az évforduló kapcsán az 1956-os szabadságharc és forradalomról is.

Zenés-irodalmi összeállítással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharcra a beregszászi római katolikus templomban.

"1956 nemzete csak azt mondhatja, hogy aki a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzd, az Magyarország barátja és pártfogoltja" - hangsúlyozta a miniszter.

1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt - mondta Potápi Árpád János.

A magyar forradalom és szabadságharc emléke nem elválasztja a magyarokat és az ukránokat, hanem szorosabbá teszi a két szomszédos nemzet kapcsolatát, mindkét nemzet fiaiban erősíti a szolidaritást, a megértést, valamint a béke iránti vágyat.