Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára emlékeztek Badalóban!

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A több mint fél évszázados múltra visszatekintő hagyománynak megfelelően idén is Isten házában kezdték az új esztendőt Badalóban. A helyi református templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően gyülekezeti közösségben emlékeztek az éppen 200 éve ezen a napon született legismertebb magyar költőre, forradalmárra, nemzeti hősre, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjára, Petőfi Sándorra.

Igehirdetésében Sápi Zsolt református lelkipásztor a Zsoltárok könyvének 6., és 7. verséből vett idézetekkel tolmácsolta Isten igéjét: „Uram, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! Uram, Istenem, hozzád menekülök! Szabadíts meg üldözőimtől, és ments meg engem…” Arról beszélt, hogy a mostani ínséges időkben is nagy az Úr kegyelme az övéiről. 

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Badalói Református Egyházközség központi jubileumi megemlékezésén elsőként Jakab Lajos helyi családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke méltatta a 176 évvel ezelőtt a Tisza-parti településen járt egykori költőóriás történelmi szerepét.

Szép hagyomány, hogy január 1-én megemlékezünk a költő, a forradalmár és nemzeti hős, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, Petőfi Sándor születésének emléknapjáról, amely idén a 200. ilyen évforduló – mondta beszédében. Tesszük ezt annak apropóján, hogy 1847 júliusában, útban Erdődre, menyasszonyához, Szendrey Júliához, Petőfi református templomunk tövében tartott pihenőt, aminek emlékére 1938. augusztus 14-én emléktáblát állítottak.

A KMKSZ helyi első embere büszkeséggel emelte ki, hogy a Kárpátalján fellelhető négy Petőfi-emlékhely közül messze a badalói a legrégibb, hiszen, amíg az Ungváron, Beregszászon, és Munkácson létesített szobrokat és domborművet az 1990-es években avatták fel, addig a Tisza-parti település Petőfi-emléktáblája már 85 éves múltra tekint vissza. Ezt az örökséget a helyiek igyekeznek méltóképpen ápolni és átadni a jövő nemzedékének, hogy az itt élők mindig a magukénak érezhessék a nagy költő szellemiségét.

Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának megbízott misszióvezetője nem csak az emléknap, de az új esztendő beköszönte alkalmából is jókívánságait fejezte ki a helyieknek, amit a Beregszászi Magyar Konzulátus és Magyarország Ungvári Főkonzulátusának nevében is tolmácsolt a gyülekezeti közösségnek. A konzul úr Petőfi Sándor költői nagyságának méltatása mellett kitért a kárpátaljai magyarság helyzetére is, és elsősorban békét kívánt a 2023-as esztendőre.

Orosz Viktória Petőfi Sándor legismertebb szerzeményét, a Nemzeti dal című versét adta elő.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a szabadságért való küzdelem ma is aktuális és mindig az is lesz. ,,Gondoljunk csak a magyar és az ukrán népre: mindkettő a szabadságáért, függetlenségéért küzd, az egyik a csatamezőkön, a másik a tárgyalóasztalok mellett, és a tét ugyanaz – mondta, majd hozzátette, hogy nem véletlen, hogy a magyar közmédiában a legtöbbet elhangzó szó a béke volt. Egy Petőfi-idézettel zárta mondandóját: „Az idő igaz, s eldönti ami nem az”.

,,Ma, mint minden január elsején, azért gyűlünk össze, mert 200 évvel ezelőtt megszületett Petrovics Alexander, Hrúz Mária és Petrovics István gyermeke, aki a magyar költészet legnagyobb alakja lett – kezdte beszédét dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi Főiskola elnök asszonya, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője. Ez azt is üzeni nekünk, Kárpátalján élő sokféle népnek, akik vagyunk, hogy a magyar nemzet egy kultúra őrzője, egy olyan sajátos gyöngyszemnek, amelyből kimagaslanak olyan nagyok, mint Petőfi és mások. Az elnök asszony arról is beszélt, hogy az itt élők azzal is támogatják a magyar kultúra fennmaradását, ha a gyermekeiket magyar óvodákba és iskolákba adják, mivel egy nép csak saját anyanyelvén lehet igazán sikeres.

Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy amikor együtt lehetünk, akkor azzal is erősítjük egymást, hogy Petőfit idézzük, és tehetjük ezt az Isten igéjével együtt. Hangsúlyozta, a mai borzalmas háború idején kitartásra és összefogásra van szükség, amiben nagy szerepe van a történelmi egyházak, karitatív és civil szervezetek segítségére, mert csak így tudjuk átélni ezeket a nehéz időket.

Köszöntötte az egybegyűlteket Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki a Petőfiről való megemlékezésében a legrövidebb, de egyben a legnagyobb sikertörténetnek nevezte a költő életútját. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke is.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, amellett, hogy áldást kért az egybegyűltekre, és a rendezvényre, annak a fontosságáról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának egyik záloga az Istenbe vetett hit, a szülőföld mellett való kitartás, és annak a reménynek a megvalósulása, amelyet a református egyház kitűzött vezérfonalának a 2023-as esztendőre.

Az ünnepi beszédek végén a Sárosorosziból érkező Gáti Gyöngyi által vezetett Hangraforgó citera együttes Petőfi megzenésített verseiből adott elő egy összeállítást.

Az ünnepi megemlékezést az idén ugyancsak 200 éves nemzeti imánk, a Himnusz, illetve a Szózat eléneklése foglalta keretbe, majd a vendégek és a jelenlévők megkoszorúzták a Petőfi Sándor-emléktáblát.

(tamási)