Közel-keleti konfliktus

Donald Trump amerikai elnök a közel-keleti helyzetre hivatkozva távozott a G7-országok csúcstalálkozójáról.

Izraelben és Iránban is robbanások történtek az éjjeli órákban, sőt, még reggel is, miután a perzsa ország a csapásai nagy részét némileg késleltetve indította el.

Az Irán elleni izraeli csapásokat követően újraéledt az aggodalom, hogy Teherán megtorolhatja a támadást a világ egyik legfontosabb olajszállító útvonala, a Hormuzi-szoros elleni agresszióval.

"Amikor egy rakéta közvetlenül eltalál egy épületet, lehetséges, hogy még a védett beton bunkerszoba sem tud ellenállni neki"- jelentette a mentőszolgálat képviselője.

A kórházakban ápolt kétszáz sebesült közülük legkevesebb hatan súlyos állapotban vannak.

A hadsereg azon dolgozik, hogy még Izraelen kívül elfogják őket.

A zsidó államban nemzeti szükségállapotot rendeltek el.

Az Egyesült Államok iraki nagykövetsége evakuálásra készül a fokozott biztonsági kockázatok miatt.

A Gázai övezet polgári védelme vasárnap arról számolt be, hogy legalább 21 palesztin meghalt, amikor izraeli katonák tüzet nyitottak az egyik élelmiszersegély-osztó központ felé tartó emberekre.

Izrael a világon elsőként lézeres védelmi rendszert is bevetett a hatszáz napja tartó háborúban, rakétákat és drónokat semmisítettek meg vele.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy egy izraeli hadműveletben megölték Mohamed Szinvárt, a Hamász gázai vezetőjét, aki a tavaly októberi támadás egyik kulcsfigurájának, Jahja Szinvárnak az öccse volt.

Az izraeli légierő az utóbbi két napban több mint kétszáz légicsapást hajtott végre olyan Gázai övezeti célpontok ellen, ahol terroristák fegyverraktárai, páncéltörő- és mesterlövészállásai, alagútlejáratai és egyéb infrastruktúrája volt.

A szállítmány élelmet, orvosi felszerelést és gyógyszert tartalmazott.

Egy Izrael gázai hadműveletéről szóló vita kapcsán tettlegességig fajult a feszültség.

A Gázai övezet polgári védelme vasárnap bejelentette, hogy 33 ember halt meg izraeli légicsapásokban.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőnek az MCC Beregszászi Központjában megtartott előadásának témája a Közel-Keleten dúló háború volt.

A Hamász közleménye szerint Edan Alexander szabadon engedéséről az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások nyomán döntöttek, "az intenzív tűzszüneti erőfeszítések, a határátkelők megnyitása és a humanitárius segélyek Gázába engedése" részeként.

Élesen elítélte a háborúkat az új pápa, XIV. Leó a világ vezetőinek címzett első pápai vasárnapi szentmiséjén, és tartós békét szorgalmazott Ukrajnában.

Az izraeli hadsereg (IDF) szombat éjjel bejelentette, hogy több tízezer azonnali behívót küldött ki a tartalékosoknak az iszlamista Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben jövő hétre tervezett hadművelethez.

A légicsapások tervezése során a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására.

Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff fehér házi megbízott európai körútra indul ezen a héten.

Az IDF jelentése szerint a tízből öt rakétát sikeresen elfogott a Vaskupola légvédelmi rendszer, amely csak a várhatóan lakott területekre érkező rakétákat semmisíti meg.

A jemeni húszi lázadók ismét támadást intéztek Tel-Aviv, illetve az Egyesült Államok Vörös-tengeren lévő hadihajója ellen.

Az izraeli hadsereg (IDF) tájékoztatása szerint az öt kilőtt rakétából hármat megsemmisítettek, kettő még a két ország közötti határ menti térségben lezuhant.

A gyilkosságokat vizsgáló szíriai tényfeltáró bizottság szóvivője kedden kijelentette: senki sem áll a törvény fölött, és az elkövetőket felelősségre fogják vonni.

A hadsereg (IDF) maga indított vizsgálatot a hasonló fiaskók jövőbeli elkerülése érdekében.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael az övezet teljes lefegyverzését követeli.

Párizsban kezdi meg első hivatalos külföldi útját J. D. Vance amerikai alelnök hétfőn.

Az amerikai elnök szavai szerint a mai Gázai övezetben munkahelyek ezrei létesülnének, és a "Közel-Kelet riviérájává" válna, ami egy "nemzetközi hely" lenne, ahol élnek palesztinok is.

Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.