Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban első alkalommal megrendezett hagyományőrző napra a környező települések – Gecse, Badaló, Muzsaly, Bene – iskolásai kaptak meghívót.
A Veszprém vármegyében boráról méltán híres Somlói-hegytől kőhajtásnyira elterülő, alig száz lelket számláló Kiscsősz kiérdemelte a hagyományfalu jelzőt.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja az áldatlan állapotok ellenére is teljesítette a célkitűzéseit.
A magyar néptánc a nemzetrész tagjai számára az egyik legfontosabb identitáshordozó tényező, amely a mélységekig hatolva tudja megmozdítani a lelkünket.
A BorzsaVári népi zenekarnak a Kárpátaljai Kultúrkaraván segítségével sikerült megjelentetnie első, Keresem az álmot című CD-jét, melynek bemutatójára népes közönség részvétele mellett a jánosi Helikon Hotelben került sor.
Az egykori parasztházban a gyerekek nagy érdeklődéssel vettek részt azon a kézművesfoglalkozáson, melyen karácsonyi asztali díszeket készítettek.
Ezen a héten a beregi szőttest, a beregi motívumokat mutatták be az ide látogató iskolásoknak a Nagyberegi Tájházban.
Volt itt minden: alkalomhoz illő vers, énekszó, vidámság és persze legfőképpen tánc, tánc, tánc!
Idén ötödik alkalommal rendezik meg a Hagyományok Háza Hálózat Vajdaság komplex népművészeti foglalkozását, a Ricsajt.
Az idei évtől 70 kárpátaljai településen indítottak kihelyezett szakköröket, így még több pedagógus számára nyílt lehetőség arra, hogy csatlakozhasson a gyerekek képzésébe.
A Pro Cultura Subcarpathica többek között a Nagyberegi Tájházban szervezett kézműves foglalkozásai keretében segít átörökíteni a múltból a mai korba a régi magyar kulturális kincseket.
A Hagyományok Házában találkoztak október közepén Dánia, Norvégia és Magyarország kézműves szakemberei.
Az elbírálást a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya által kijelölt szakemberek végezték.
A gyerekek versekben, néptáncokban, énekekben emlékeztek meg a nem csak az erre a tájra jellemző szüreti mulatságokról, de az évforduló kapcsán az 1956-os szabadságharc és forradalomról is.
Ezúttal a dekupázs, vagy más néven, a szalvétatechnikával ismerkedtek.
A táncháztalálkozók története 1978-ig tekint vissza. Elsőként tartották számon a világon, de öt év után a hatóságok betiltották.
A résztvevők népdalokat énekeltek, néptáncoltak, népi játékokat játszottak, hangszeres oktatáson vettek részt, szabadidőben kézműveskedtek.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezésében immáron huszonhetedik alkalommal tartották meg a jurtatábort
A fiatal muzsikusok népzenei koncertjeivel, tánc- és énektanítással, mesemondással, kézműves foglalkozással és táncházzal várják a látogatókat
A Kárpátaljai Népzenei, Néptánc- és Kézművestábort idén a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborában szervezték meg
Kárpátalja kincsei, a néptánca és a népzenéje része az egyetemes magyar kultúrának, ezért fontos őrizni, ápolni és átadni a jövő generációjának.
A Pro Cultura Subcarpathica a Nagyberegi Tájházban tartott idei első nyári foglalkozásán is ez az illatos növény és gyógynövénytársai játszották a főszerepet.
A Guti Pünkösdi Napokat mi, kárpátaljai magyarok jeles hagyományőrző népünnepélyeink sorában az elsők között tartjuk számon
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet idén immáron tizedik alkalommal szervezett pünkösdi hagyományokat felelevenítő foglalkozást a Nagyberegi Tájházban
A Nagyberegi Tájház udvarát újból vidám gyermekzsivaj töltötte meg
Nagyhéten – a hosszú kényszerszünet után – újra élettel telt meg a Nagyberegi Tájház.
A beregszászi római katolikusok a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházba invitálták az óvodásokat és kisiskolásokat napközis délutánra, ahol Birta Gabriella hitoktató, óvodapedagógus vezetésével felelevenítették a virágvasárnaphoz kötődő néphagyományokat.
Ismét élettel telt meg a Nagyberegi Tájház, ahol a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Csoóri Sándor Alap támogatásával február 16-án sor került a tavaszi programsorozat nyitó alkalmára.
A nagyborzsovai születésű Kovács István már fiatalon elkötelezte magát a néptánc mellett. Oktatói tevékenysége a lelkes fiatalokat is ösztönzi kultúránk megismerésére.