Jól szerepeltek a beregvidéki borászok - Bormustra Munkácson

Más években ilyenkor Munkácson ezrek és ezrek keresik fel a turisták és a helybeliek körében egyaránt népszerű vörösborfesztivál helyszínét, ahol közel egy héten át jó hangulatban folyik a hegy leve. De hogy is lehetne másként?! A lánghullámú nedűk mellé az ide kiköltözött éttermek finom ételeket, mindenféle borkorcsolyát kínálnak. Emellett lehetett itt különböző ajándéktárgyakat is beszerezni, meg mézet, füstölt halat, különböző sajtokat, s más egyéb finomságot. A fieszta végén a borversenyre benevezett borok közül megnevezték a nyerteseket.

A karanténszabályok miatt a népünnepély megtartása idén lehetetlenné vált, ám a szervezők megtalálták a módját annak, hogy az egyéni bortermelők ismét megmérettessék magukat, illetve boraikat.

A helyszínen szerzett tapasztalatairól Sass Krisztián fiatal kígyósi borász számol be a Kárpátinfo olvasóinak.

– A szervezőknek mennyire sikerült felkelteni a borászok érdeklődését a verseny iránt?

– A kérdés jogos, hisz a turisták elmaradásával a családi szőlészetek és borászatok igencsak nehéz helyzetbe kerültek – hangzik a válasz. – Mindezzel együtt a legtöbben úgy gondolják, hogy ebben a kilátástalannak tűnő állapotban is minden lehetőséget meg kell ragadni a potenciális vevőkör érdeklődésének fenntartására, s erre a bormustra kiváló alkalomnak bizonyult. Hisz azon nem csupán megnevezték Kárpátalja legjobb borait, emellett a listát közzétették a közösségi médiában a nevekkel és az elérhetőségekkel együtt. Hamarosan pedig elkészülnek azok a minőségi jelek, melyek a boroscímkékre kerülnek felragasztásra. A kiállított oklevelek mellett ezek is komoly elismeréssel bírnak, amelyet a turista megfelelő módon értékel. Egyébként tudni kell, hogy nem teljesen drámai a helyzet, hisz a borok értékesítése, ha a megszokottnál jóval szerényebb mértékben is, a mögöttünk hagyott hónapokban tovább folytatódott, méghozzá alternatív postai úton. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy egy ilyen komoly borászati esemény jelentősen lendít a megye borkereskedelmén.  

– Úgy tudom, több mint százötven minta érkezett a bíráló bizottsághoz…

– Így igaz, ezeket a megyében működő közel félszáz ismert borász nyújtotta be. Egyaránt képviseltették magukat az ungvidéki, illetve a szerednyei, a munkácsi, a beregszászi és a nagyszőlősi járás borászai. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy a történelmi beregszászi (alsóvereckeinek is nevezték egykoron) borvidékről szerepeltek a legtöbben. És nem is akárhogyan!

– Hogy gondolja, milyen évjáratként emlegetjük majd a tavalyit?

– Bár a szélsőséges időjárás növényvédelmi szempontból időnként megnehezítette a termelők dolgát, kellő tapasztalat és odafigyelés birtokában sokaknak sikerült jó minőségű termést betakarítani, ezekből pedig igencsak kiváló borok készültek. Külön kiemelném, hogy a fehér fajtájú fűszeres borokból nagyon gazdag volt a felhozatal. Aminek szintén örülnünk kell, hogy a hagyományos fajták – a Szerémi zöld, a Bakator, az Olasz rizling, a Leányka, az Ottonel muskotály – szintén jól szerepeltek. Jelentősebb szemléletbeli változásként könyveltük el, hogy mintha megtört volna a félédes borok túlsúlya. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy Ukrajnában a borkedvelő közönség jelentős része már az európai mintát követi, amely köztudottan a száraz borokat részesíti előnyben.

– Az európai normáknak megfelelően zajlott a borbírálat is?

– Igen, a borok minősítése a százas pontozási rendszerben történt. Tehát azok a borok, amelyek elérték a nyolcvanas ponthatárt, bronz minősítést szereztek. Az ezüst, illetve arany minősítéshez ennél természetesen többre volt szükség. A 92 pontot elért borok pedig nagyarany minősítést kaptak. Büszkén jelentem, hogy a mi családi pincészetünk egyik bora – a késői szüretelésű Olasz rizling – kiérdemelte ezt a kitüntető címet. Mint említettem, a legnépesebb mezőnyt a beregvidéki borászok alkották. Közülük többeknek a bora lett aranyérmes: a Parászka pincészet Benéből (Merlot és Chardonnay), ugyaninnen Biró Ernő Kahor bora kapott ilyen minősítést, Orosz Ruszlán Dercenből a Rösler és Citronnij maharadzs, valamint Nagy László beregszászi borász Cabernet sauvignon bora nyerte el az egyik legmagasabb kitüntetést. A Sass pincészet Bakator, Szerémi zöld és Rajnai rizling bora lett aranyérmes. Folytatva a sort: ezüst, illetve bronz minősítést kapott a Varga pincészet (Bene), a Kovács pincészet (Muzsaly), a Bereczky pincészet (Muzsaly), a Simon pincészet (Szőlősgyula), a Barkaszi pincészet (Beregsom), a Kész pincészet (Kígyós), a Fecsora pincészet (Beregardó), Pák Ferenc (Bene) bora. A kárpátaljai magyar borászok elismertségét jelzi az a tény is, hogy a szervezők a borbírák közé négy tagtársunkat is beválasztották.

– Eddig keveset szóltunk a vörös borokról.

– Így igaz. Ennek egyszerű a magyarázata: az év elejére a vörös borok általában még nincsenek készen, így csupán a zsűri jónéhány ígéretesnek tűnő nedűt kóstolhatott meg. Összefoglalásképpen elmondhatom, hogy a kiegyensúlyozott mezőnyben hibás borok alig szerepeltek. Ez is jelzi a kárpátaljai borászat folyamatos fejlődését. S hadd mondjak el még egy jó hírt a beszélgetésünk végén. Kárpátalján immáron három családi pincészet szerezte meg a hivatalos állami minősítést, így az ő termékeiket hamarosan megtalálhatjuk az üzletek polcain. Csak reménykedni tudunk benne, hogy a közeljövőben egyre többen csatlakoznak majd hozzájuk.

Eszenyi Gábor