Naftohaz ukrán állami gázvállalat.

MTI

 / Gazdaság

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat keresetet nyújtott be a washingtoni bíróságon, amelyben ötmilliárd dollárt követel Oroszországtól, amiért anyagi kár érte őt a Krím-félsziget elcsatolása miatt - közölte pénteken a Naftohaz sajtószolgálata.

Az ukrán vállalat hangsúlyozta, hogy amerikai bírósághoz fordult, mivel az Egyesült Államok azon országok közé tartozik, amelyek szankciók hatálya alatt befagyasztották az orosz vagyont.

Olyan kártérítési igényről van szó, amelyet áprilisban ítélt meg az ukrán cégnek a hágai választottbíróság. "A jelenlegi kérelmet az a tény tette lehetővé, hogy az 1958-as New York-i Egyezmény értelmében a vállalatnak joga van elindítani a hágai határozat elismerési és végrehajtási eljárását azon államok területén, ahol az Oroszországi Föderáció vagyoneszközei megtalálhatók" - magyarázta a cég.

A Naftohaz 2016-ban indított jogi eljárást a Krímben található, Oroszország által a félsziget önkényes elcsatolása után kisajátított vagyona miatt. 2019 februárjában a hágai bíróság a Naftohaznak adott igazat, ezt követően több évig tartott a tárgyalás a kártérítés összegének megállapítása érdekében.

Oroszország elutasítja a Naftohaz és minden más, a Krímben kárt szenvedett társaság kártérítési követeléseit.

Hirdetés
Címlapról ajánljuk

A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.

Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.

A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.