Visszautasítjuk, hogy a békekezdeményezés során az Egyesült Államok szükségtelen engedményeket tenne Vlagyimir Putyin orosz elnöknek - jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO-szövetségesek védelmi minisztereinek tanácskozását lezáró csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Felhívta a figyelmet, hogy "nem véletlenül folynak most a tárgyalások, alig néhány héttel azután, hogy Trump elnököt beiktatták: Vlagyimir Putyin válaszol az erőre".
Hangsúlyozta, hogy Donald Trump első elnöksége alatt - 2016 és 2020 között - nem történt orosz agresszió, míg a Krím megszállása 2014-ben, majd Ukrajna elleni inváziója 2022-ben történt, amikor Trump nem volt hatalmon.
Véleménye szerint az amerikai elnök az, aki a tárgyalásokat mindig az erő pozíciójából folytatja, és ő az ideális vezető, aki képes lenne tárgyalóasztalhoz ültetni az orosz és az ukrán elnököt, valamint egy tartós békét elérni és megállítani az öldöklést.
Hegseth hangsúlyozta, Trump elnök célja nem a NATO cserbenhagyása, hanem annak megerősítése, amit már 2017-ben kitűzött célul.
Bár a sajtó akkoriban azt állította, hogy Trump elfordul a szövetségtől, a valóságban kemény tárgyalásai több befektetést eredményeztek, és ma már szinte minden NATO-tagállam teljesíti a 2 százalékos védelmi kiadási célt - mutatott rá.
Hozzátette, hogy az európai országok egyre nagyobb szerepet vállalnak, de az amerikai elnök szerint még több beruházásra van szükség a jelenlegi helyzet miatt.
"Újra naggyá kell tennünk a NATO-t. Ez a védelmi kiadásokkal kezdődik, de magában kell foglalnia a transzatlanti védelmiipari bázis újjáélesztését, a feltörekvő technológiák gyors bevezetését, a készenlét előtérbe helyezését, valamint a valódi elrettentés megteremtését is"
- hangoztatta.
A védelmi miniszter Dwight D. Eisenhower egykori amerikai tábornokot és elnököt idézte, aki a NATO egyik legerősebb támogatója volt, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Európa nem eléggé veszi ki a részét saját védelméből. Eisenhower szerint az Egyesült Államokat majdnem "balekká tették" ebben a folyamatban.
"A mi kormányunk is hisz a szövetségekben, de Trump elnök nem fogja megengedni senkinek, hogy az Egyesült Államokból balekot csináljon" - szögezte le.
Hegseth szerint Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehet reális cél, ahogy a Krím félsziget annektálása előtti határok visszarendeződése sem. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások feltételeinek meghatározása nem az ő döntése, hanem az elnök, a külügyminiszter és más vezető tisztségviselők feladata lesz.
Donald Trump már kapcsolatba lépett az orosz és az ukrán elnökkel is, és bármilyen tárgyalás is történik a jövőben, mindkét fél bevonásával zajlik majd - mondta. Hozzátette, hogy a NATO és az európai tagállamok is szerepet kapnak a békefolyamatban, hiszen az európai biztonság is érintett ebben a konfliktusban.
Ami az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást illeti, Hegseth azt mondta, a már kiutalt segítség folytatódik, de a jövőbeli finanszírozás kérdése - akár kevesebb, akár több támogatás formájában - a tárgyalások részét képezheti.
Megemlítette azt is, hogy Trump elnök olyan megközelítést alkalmaz, amely a "répa és bot" elvén alapul, vagyis ösztönzők és nyomásgyakorlás kombinációjával próbál tartós békét elérni.
A NATO főtitkára, Mark Rutte a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokat úgy kell lefolytatni, hogy a végeredmény ne legyen a Nyugat vereségének tekinthető. Vlagyimir Putyinnak meg kell értenie, hogy a Nyugat egységes, és Ukrajna minden szükséges támogatást megkap, hogy sikeres legyen.
A tárgyalások csak akkor fejeződhetnek be, ha a végeredmény biztosítja a hosszú távú stabilitást - mondta.
Rutte arra is felhívta a figyelmet, a szövetségesek sose ígérték Ukrajnának, hogy a béketárgyalások eredményeként automatikusan NATO-tag lesz.
A NATO főtitkára szerint a szövetség célja, hogy Ukrajna a lehető legjobb helyzetből kezdhesse meg a tárgyalásokat. Megerősítette, hogy Ukrajna mindenképpen részt vesz a békefolyamatban, hiszen az ő sorsáról van szó.
Rutte egyúttal arra is felszólította az európai NATO-tagállamokat és Kanadát, hogy növeljék védelmi kiadásaikat, és azok a szövetséges országok, amelyek még nem érték el a 2 százalékos védelmi kiadási célt, még a nyár előtt teljesítsék.
A NATO júniusi hágai csúcstalálkozóján várhatóan egy új, magasabb védelmi kiadási cél kerül napirendre, amely Rutte szerint meghaladhatja a 3 százalékot.
Washington ezzel szemben 5 százalék GDP-arányos védelmi kiadásokat szorgalmaz, hangsúlyozva, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és nem támaszkodhat túlzottan az Egyesült Államokra.
Indoklása szerint Washingtonnak inkább saját határaira és a kínai fenyegetésre kell összpontosítania a Csendes-óceán térségében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
