Mind az országos, mind pedig a hét billegő államban elvégzett közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a 2020-ashoz hasonló, rendkívül kiélezett verseny várható a demokrata jelölt, Kamala Harris (aki az első női elnök lehet az ország történetében) és a második ciklusára pályázó, republikánus Donald Trump között az amerikai elnökválasztáson. Összeállításunkból megtudhatja, hogy miért fontosak a csatatérállamok, hogy mivel töltötték a kampány utolsó napjait a jelöltek, ahogy azt is, mikorra várható végeredmény.
Az Egyesült Államokban 1845 óta rendszerint november első keddjén tartják az elnökválasztást. A választópolgároknak a legtöbb államban lehetőségük van előre hozott szavazásra is, idén eddig több mint 75 millió szavazatot adtak le. A Floridai Állami Egyetem szombaton közzétett felmérése szerint közülük több mint 40 700 000 szavazó személyesen adta le voksát, és mintegy 34 400 000-en szavaztak levélben.
Az Egyesült Államokban a regisztrált szavazók száma körülbelül 168 millió. A legtöbben Texas (8,6 millió), Florida (7,8 millió), Kalifornia (7 millió), Észak-Karolina (4,2 millió) és Georgia (4 millió) államban szavaznak.
Egy felmérés szerint Kamala Harris szeptember óta először körözte le kihívóját, Donald Trumpot a billegő államnak tartott Michiganben. A Rasmussen Reports kutatóintézet felmérésének eredménye szerint a válaszadók 49 százaléka szavazna Harrisre, 48 százaléka pedig Trumpra. Mindeközben a Fox News megrendelésére készített felmérés hasonlóan szoros arányban, csakhogy Donald Trump javára mutatott ki szavazási hajlandóságot.
Ez történt a hétvégén
Kamala Harris meglepetésre szombat este élőben lépett fel az Egyesült Államokban népszerű stand-up komikus, Maya Rudolph tévés vígjátéksorozatában. A humorista és a demokrata elnökjelölt egy előre megírt jelenetet adott elő, amelyben az indiai felmenőkkel rendelkező Harris keresztnevével, a Kamalával kapcsolatos szójátékok kerültek elő, köztük a „keep calm-ala” (kb. nyugi, Kamala) és a „carry on-ala” (kb. folytassa, Kamala).
Vasárnap Harris és republiklánus ellenfele, Donald Trump is kulcsfontosságú államokban tartott kampánygyűléseket, ezekkel is igyekezvén maguk mellé állítani a még bizonytalan szavazókat.
Harris Michigan államban tartotta utolsó gyűlését a választás előtt, ahol kijelentette: „lendületben vagyunk”. A demokrata jelölt egyszer sem említette ellenfele nevét, miközben arra buzdította támogatóit, hogy menjenek el szavazni, és a barátokat, rokonokat, szomszédokat is vigyék magukkal.
Eközben Trump Georgiában tartott beszédet, ahol a demokratákat démoni pártnak nevezte, élcelődő megjegyzéseket tett Joe Biden leköszönő elnökre, és a gyümölcsök magas árára panaszkodott. Korábban Pennsylvaniában – a legtöbb (19) elektori szavazattal rendelkező államban – Trump azt kifogásolta, hogy több államban nem kell igazolniuk magukat a választóknak, ami szerinte lehetőséget kínál a csalásra.
Mik azok a csatatérállamok?
Az amerikai választásokról szóló tudósítások során gyakran használják a „swinging state” (ingadozó vagy billegő állam) és a „battleground state” (csatatérállam) kifejezéseket.
Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van, de mivel többségükben a választók szinte mindig ugyanarra a pártra szavaznak, valójában csak néhány olyan van, ahol mindkét jelöltnek van esélye a győzelemre.
Ezek a csatatérállamok (billegő államok), ahol meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni a választásokat.
Jelenleg az ingadozó államokban az egyik jelölt előnye olyan csekély, hogy a közvélemény-kutatási átlagok alapján nem lehet megmondani, ki vezet valójában. A legfrissebb (vasárnapi) adatok szerint Donald Trump egy hajszállal vezet Harris előtt Nevadában, Arizonában és Észak-Karolinában, míg a demokrata jelölt Michiganben és Wisconsinban áll nyerésre. Pennsylvania és Georgia államokban döntetlenre áll a választási csata.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a közvélemény-kutatások célja az, hogy feltérképezzék, mit gondol a közvélemény egy jelöltről vagy a kampány egy-egy fontosabb témájáról, nem pedig a választások eredményének előrejelzése. Az átlagok kiszámításához használt felmérések hibahatára 3-4 százalékpont körüli, így bármelyik jelölt jobban vagy rosszabbul is teljesíthet, mint amit az aktuális számok mutatnak.
Végeredmény?
Az Egyesült Államokban a szavazóhelyiségek kedd este (közép-európai idő szerint szerda reggel) zárnak, de ha a várakozásoknak megfelelően szoros lesz az eredmény, valószínűleg még napokig nem fogjuk tudni, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris nyert-e. A közvélemény-kutatások ugyanis úgy váltak egyre szorosabbá, ahogy közeledett a választás napja. Szoros küzdelem esetén előfordulhat, hogy az alulmaradó jelölt bizonyos államokban vagy megyékben a szavazatok újraszámlálását kéri, amire az Egyesült Államok alkotmánya lehetőséget biztosít.
Előfordulhat az is, hogy az eredmények lassabban érkeznek be, mivel 2020 óta megváltozott az egyes államok – köztük mind a hét ingadozó állam – választási adminisztrációja. Ugyanakkor felgyorsult a szavazatszámlálás az egyik legnépesebb és legnagyobb államban, Michiganben, valamint ezúttal sokkal kevesebb szavazatot adnak le levélben, mint 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány idején tartották a a választásokat.
Akkor november 3-án, kedden tartották a választásokat, de az amerikai televíziós csatornák csak négy nappal később, szombat délelőtt hirdették ki Joe Bident győztesnek.
A négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan idén is nagyon valószínű, hogy a szerda reggeli adatok még nem a végleges eredmények lesznek. Néhány napot ugyanis igénybe vesz a 75 millió korai szavazat összeszámlálása, szortírozása.
Egy azonban biztos: a megválasztott elnököt 2025. január 20-án iktatják majd be a Capitolium épületében, és az lesz a 60. elnöki beiktatás az Egyesült Államok történetében - közölte a hirado.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
