Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba.
A lap hosszú cikkének lényege az, hogy
A KOCKÁZATOS DÖNTÉS MEGOSZTOTTA JOE BIDEN TANÁCSADÓIT IS, DE ANNAK MEGSZÜLETÉSE UTÁN MÁR VÁRHATÓAN A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN BEVETIK AZ UKRÁNOK AZ ELSŐ ATACMS RAKÉTÁKAT A KURSZKI RÉGIÓBAN OROSZ ÉS ÉSZAK-KOREAI CÉLPONTOK ELLEN, CSAK ITT ENGEDÉLYEZTE UGYANIS AZOK HASZNÁLATÁT AZ ELNÖK.
A cikk háttérinformációi szerint Biden végül azért engedélyezte az ATACMS rakéták bevetését az adott térségben, hogy orosz földön megvédhessék magukat az ukrán erők, és közben üzenjenek az észak-koreai rezsimnek is, hogy ne küldjenek további katonákat. Emellett az is lényeges szempont volt az amerikai döntésben, hogy így minél jobb tárgyalási pozíciót tudjanak biztosítani az ukránoknak egy majdani orosz-ukrán béketárgyalás során.
Amerikai hírszerzési információk szerint ugyanis mintegy 50 ezer főből álló orosz és észak-koreai csapat tervezi visszavenni az augusztusban az ukránok által elfoglalt orosz területet. Ha ez sikerülne, akkor a későbbi tárgyalásokon Ukrajna kevés területi cserealapot tudna felajánlani az oroszoknak, hogy más ukrán területeket esetleg visszakaphasson.
Az amerikai ATACMS rakéták bevetésének engedélyezése fontos fejlemény azért is, mert erre az iránymutatásra vártak a britek és a franciák is, akik korábban már adtak Storm Shadow és SCALP típusú rakétákat az ukránoknak a krími támadások segítéséhez.
A mostani amerikai döntés előtt Biden tanácsadóinak és a Pentagon tisztviselőinek egy része attól tartott, hogy az amerikai ATACMS rakéták bevetésének engedélyezése miatt Oroszország esetleg megtorló lépéseket, akár szabotázs akciókat hajt végre amerikai, vagy európai célpontok, kritikus infrastruktúrák ellen. Biden azonban a szempontok mérlegelése után arra a következtetésre jutott, hogy nagyobb a potenciális haszna az ATACMS rakéták bevetésének a kurzski régióban, mint amennyi háborús eszkalációs kockázattal járnak.
A nagy hatótávolságú rakéták bevethetőségét már hónapok óta kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai elnöktől, illetve az amerikai katonai vezetésről, de utóbbiak eddig rendre elzárkóztak ettől. Korábban csak Harkiv védelmére engedélyezték az amerikaiak az ukránoknak a rövidebb, mintegy 50 mérföldes hatótávolságú HIMARS rakéták bevetését.
Bár a friss döntés nagy jelentőségű, de ezzel együtt fontos azt is hozzátenni: amerikai tisztviselők szerint
A MOSTANI DÖNTÉS NEM FOGJA ALAPVETŐEN MEGVÁLTOZTATNI A HÁBORÚ MENETÉT.
Az egyik célja azonban az, hogy üzenetet küldjenek Észak-Koreának: erőik sebezhetőek, és ne küldjenek többet belőlük.
Az ukrán hadsereg az ATACMS rakétákkal mélyen Oroszország belsejében támadhat csapatkoncentrációkat, haditechnikai eszközöket, logisztikai csomópontokat és lőszerraktárakat. Ez lehetővé teheti számukra, hogy tompítsák egy esetleges orosz-észak-koreai támadás hatékonyságát.
A friss döntés kapcsán egy ukrán katonai forrás azt mondta a lapnak:
Reméljük, hogy ezzel a lépéssel hatékonyabban tudjuk védeni erőinket és területeinket.
A vasárnapi döntés közvetlen előzményeként hajnalban a háború kitörése óta az egyik legsúlyosabb tömeges légicsapást hajtotta végre Oroszország Ukrajnában rengeteg célpont ellen - közölte a portfolio.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
