Október folyamán az uborkahajtatásra használt fűtetlen fóliasátrak nagy része már kiürült, vagy legalább is az utolsó terméseket szedik lefelé a gazdák. Azonban a teendők ezzel nem értek véget, a fóliasátrakat még fel kell készíteni a következő szezonra. Ebben a cikksorozatunkban ezekhez a teendőkhöz szeretnénk néhány tippet adni.
A sterilitás fél növényvédelem!
Az idei évben óriási mértékben elszaporodtak a különböző kórokozók és kártevők. Gondolok itt elsősorban a tripszekre, üvegházi molytetűre és atkákra. Ezeknek nagy része a növényi maradványokon telel át, onnan fertőzi meg majd tavasszal a fiatal állományt. S ezen még az sem segít, ha akkurátusan kihordjuk a fóliasátorból, s a kert egy távoli szegletében komposztáljuk az uborka-, paradicsom- vagy paprikatöveket. Ugyanis ezeknek a kártevőknek tavasszal nem jelent akadályt az a néhányszor tíz méteres távolság, amit esetleg biztosítani tudunk. Meg kell próbálnunk elpusztítani őket még a helyszínen, azaz a fóliasátorban. A termés betakarítása után erre a célra már szinte bármilyen brutális szert is felhasználhatunk, tetszőleges töménységben.
A megelőzést szolgálja
A következő szezonra történő felkészülés, a közhiedelemmel ellentétben, nem a palántaneveléssel kezdődik, hanem a fóliasátrak nagytakarításával. Ugyanis a letermett, elpusztult növényeken nagyon sok betegség és kártevő telepedett meg. A tapasztalatok szerint a legcélravezetőbb, ha még a nagytakarítás előtt elvégezzük ezeknek a kórokozóknak és kártevőknek az irtását. Mivel itt már nem kell a növényeinket félteni, használhatjuk a legdrasztikusabb vegyszereket is. Éveken át erre a célra a legjobb megoldást a fóliasátrak kikénezése nyújtotta. A technológia lényege az, hogy a jól bezárt fóliasátorban elégetünk 100 négyzetméterenként 1 kilogrammnyi kénport, s 2-3 napig hagyjuk, hogy a mérgező füst kifejtse gyilkos hatását. Egy alapos szellőztetés után aztán nekiláthatunk a fóliasátor kitakarításának. A kénezési technológiának van egy továbbfejlesztett változata is, amikor a kitakarított fóliasátorban újra elvégezzük a kezelést, csak előzőleg kb. 10 cm mélyen felmotorkapázzuk a talajt. A magyarázat szerint így elpusztítható a talaj felső rétegében található kórokozók és kártevők nagy része is, mivel a fellazított talajba be tud hatolni a számukra mérgező gáz.
Az utóbbi években a kénezés helyett inkább a formalinos légtérkezelést ajánlják a fóliaborítást gyártó cégek, ugyanis a kén-oxid és víz reakciójából keletkező sav roncsolja a fóliaborítást, csökkentve annak élettartalmát. Gyártanak ugyan kénsav-állót is, de ennek az ára magasabb. Saját tapasztalatom szerint a rendkívül erős nyári napsugárzás inkább roncsolja a fóliaborítást. Amióta a nyári időszakban a rachel-hálós árnyékolást alkalmazom, jelentősen meghosszabbodott a fóliaborítás élettartama, annak ellenére, hogy évente kétszer a kénégetéses fertőtlenítést végzem. A tavaly lecserélt S2-es fóliaborítások az egyik fóliasátron 4, a másikon pedig 5 évig bírták!
A formalinos kezelést hasonlóan kell elvégezni, mint a kénezést, kivéve talán azt, hogy a formalin kijuttatásához ajánlatos speciális ködképző permetezőgépeket használni. Amennyiben ilyen nincs a környéken, akkor a ventillátoros motoros háti permetezőgépekkel is be lehet fúvatni a vegyszert a fóliasátor légterébe. Természetesen kívül állva, s csak a permetezőgép szórófejét bedugva a fóliasátorba, a két végén kivágott kis lyukakon. A kijuttatandó (pontosabban „bejuttatandó”) mennyiség a formalin töménységétől függ. A tapasztalatok szerint a 40%-os formalinból legalább 2 liter kell 100 négyzetméterenként a látható hatás eléréséhez.
Az orosz szakirodalom szerint a formalinos légtérkezeléshez ennek a mennyiségnek a többszöröse, 20-40 ml 40%-os formalin szükséges légköbméterenként. E szerint a nagylégterű fóliasátrak esetében, ahol az átlagos belmagasság kb. 3 m, a felhasználandó formalin mennyisége kb. 10 liter 100 négyzetméterenként, azaz egy 400 m2-es fóliasátor légtérkezeléséhez mintegy 40 liternyi formalint kellene a fóliasátor légterébe juttatni. Valószínűleg ez a hatalmas mennyiség „irtó” hatásos, de szerintem a kisebb mennyiséggel is elfogadható eredményt lehet elérni, miközben sem magunkat, sem a szomszédokat, sem a környezetünket nem tesszük ki felesleges vegyszer-terhelésnek. Elvileg itt is alkalmazható a megismételt kezelés a talajlakó gombák és kártevők ellen.
Mit ajánl a mesterséges intelligencia?
Ha már van ilyen lehetőség is, rákérdeztem az egyik legnépszerűbb mesterséges intelligencia-szolgáltató alkalmazásban, hogy milyen lehetőségek vannak a fóliasátrak fertőtlenítő légtérkezelésére. A már jól ismert lehetőségek mellett érdekes módszereket is ajánlott:
„A fóliasátrak légtérfertőtlenítéséhez alkalmazott szerek kijuttatási módjai különbözőek lehetnek az alkalmazott anyagtól és a technológiától függően. Íme, az említett szerek kijuttatási módszerei:
1. Klór-dioxid
Alkalmazási mód: A klór-dioxid gáznemű formában történő kijuttatásra alkalmas. Általában gázfejlesztő berendezések vagy ködösítő eszközök segítségével terítik szét a fóliasátorban.
Hőmérséklet/humidity: A gázos fertőtlenítéshez zárt tér szükséges, így a fóliasátrat zárva kell tartani a kezelés alatt. Fontos, hogy a megfelelő koncentrációban legyen jelen, hogy ne károsítsa a növényeket.
Utómunkák: A kezelést követően szellőztetésre van szükség, hogy a gázok elpárologjanak és ne maradjanak a légtérben káros maradványok.
2. Hidrogén-peroxid
Alkalmazási mód: Ködösítéssel vagy permetezéssel juttatható ki a fóliasátorba. Az eszközök finom permetcseppeket vagy ködöt hoznak létre, amely alaposan beborítja a területet.
Koncentráció: Általában 2-10%-os koncentrációban alkalmazzák, a célzott fertőtlenítési feladattól függően.
Utómunkák: Miután a kezelés megtörtént, a hidrogén-peroxid gyorsan lebomlik vízzé és oxigénné, így nincs szükség hosszú szellőztetésre. Mindazonáltal egy rövid szellőztetés ajánlott.
3. Peroxiecetsav (PAA)
Alkalmazási mód: Ködösítésre vagy permetezésre alkalmas, hasonlóan a hidrogén-peroxidhoz. A levegőben finoman eloszlatott köd hatékonyan fertőtleníti a légteret.
Koncentráció: A peroxiecetsavat általában 0,1-0,5%-os koncentrációban alkalmazzák. Erősen oxidatív, így fontos, hogy betartsuk a gyártói előírásokat.
Utómunkák: A kezelés után szükséges a szellőztetés, de a szer gyorsan lebomlik, így nincs tartós maradvány.
4. Kénfüstölés
Alkalmazási mód: A kénfüstölést speciális kénfüstölő készülékekkel végzik, amelyek ként égetnek el, és a füst szétterjed a fóliasátorban. A kénfüst meleg, száraz környezetben a leghatékonyabb.
Fertőtlenítési idő: Általában több órán át kell zárva tartani a fóliasátrat, hogy a füst kellően hatékony legyen.
Utómunkák: A kezelést követően alapos szellőztetésre van szükség, mert a kén irritálhatja a növényeket és az embereket is.
5. Kvaterner ammónium vegyületek
Alkalmazási mód: Ezek a vegyületek permetezéssel vagy ködösítéssel juttathatók ki. A permetezést gondosan kell végezni, hogy minden felületet lefedjen.
Koncentráció: Általában 0,1-0,5%-os oldatban alkalmazzák. Az adott termék használati utasításai szerint kell eljárni.
Utómunkák: A kezelés után szellőztetés szükséges a maradványok eltávolítása érdekében, de nem igényel hosszú várakozási időt.
Az alkalmazás pontos módját mindig a felhasznált szer típusához és a kezelési célokhoz kell igazítani.”
Komposztáljuk vagy égessük?
Figyeljünk arra, hogy a fóliasátor kitakarítása alapos legyen. A letermett növényeket, gyomokat igyekezzünk gyökerestől kihúzni a földből. Ilyenkor ne mulasszuk el a gyökérzet átvizsgálását, hogy nincsenek-e rajtuk valamilyen talajlakó kártevők nyomai. Itt elsősorban a fonálférgek tüneteire gondolok, amelyek kis csomók, koloncok, borsócskák formájában jelennek meg, pókhálószerű gyökér-elágazásokkal. Ugyanis magát a fonálférget nagyon nehéz lenne megfigyelni, viszont az általuk kiváltott elváltozások annál szembetűnőbbek. Amennyiben találkozunk ezekkel a tünetekkel, fel kell készülni az ellenük való védekezésre.
A kihordott növényi maradványok további sorsáról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint érdemes komposztálni őket, különösen, ha előzőleg a fenti módszerekkel „sterilizálva” lettek. Igazolhatom, hogy az ezekből képződött komposzt valóban rendkívül jó szerkezetjavító hatással van a talajra. Mások szerint ezek a komposzt-dombok a betegségek és kártevők számára áttelelési lehetőségek, a következő évi állomány potenciális fertőzési forrásai. Ők a növényi maradványok elégetését javasolják. Talán érdemes lenne az arany középutat megtalálni, s a növény-egészségügyi szabályokat betartva, de mégiscsak környezetbarát felhasználást keresni a növényi hulladékok számára.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
