Egy nagy közös álom valóra válik - Új szakaszához érkezett a Vérke megtisztítása

Ritkán szoktuk emlegetni, hogy egy szűkebb-tágabb közösséget nem csupán a tagjai között kialakult, régóta fennálló barátság, a sok közös emlék, közös hit és érdeklődés tart össze, hanem a közös álmok is. A Bereg-vidékiek, de különösen a beregszásziak számára régóta egy ilyen nagy közös álom a várost átszelő Vérke-csatorna megtisztítása. Hisz nem csupán az idősebbek, hanem középkorúak emlékezetében is elevenen él, amikor még fürödni lehetett a csatorna vízében... A nagy közös álom a szemünk láttára valósul meg. 

A mederkotrás a pandémia beköszöntével még inkább aktuálissá vált, hisz más településeken a szennyvízben mért vírusátörökítő anyag koncentrációja adott táppontot a szembereknek ahhoz, hogy felmérjék, melyik fázisában is tart a járvány – mondja Huszár Péter, a Beregszászi kistérségi tanács képviselője. – Meg egyáltalán: közegészségügyi szempontból egyre elfogadhatatlanabbá vált, hogy a Beregszászt átszelő csatorna – amely számos településen halad végig, míg elér a torkolatához – ennyire szennyezett legyen. A tervdokumentáció elkészítésébe, a sok-sok engedély beszerzésébe, s nem utolsó sorban a források megtalálásában rengeteg energiát fektetett a képviselőtestület és a városvezetés. Nagy elégedettséggel tölt el bennünket, hogy mára, stílusosan szólva, révbe jutottunk. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma anyagi támogatásának és az anyaországi Békés Drén szakemberei megfeszített munkájának köszönhetően mostanra már a Vérke Szernye-mocsári torkolatától egészen az egykori Dísznövénytermesztő Vállalat telephelyéig sikerült megtisztítani a medret. A gépek lassan elérik a Pacsirta üdülőkomplexumhoz tartozó szakaszt. A hatalmas markoló- és kotrógépek, amikor csak lehetséges – a munka gyorsabb befejezése érdekében – éjszaka is dolgoznak. A Vérke-csatorna teljes hossza a Borzsa folyó zsilipjétől számolva egészen a Szernye-csatornáig 36 kilométert tesz ki, tehát elmondhatjuk, hogy a munkának közel az egyharmadát sikerült elvégezni. 

De most jön a neheze.

Így igaz. Hisz eddig a hatalmas célgépek az iszapot és a medret benövő vízinövényeket kipakolták a partra, s ott elegyengették azt. Most viszont más megoldást kell alkalmazni, hisz a város területén a házak nemritkán 10-15-20 méternyire vannak a Vérkétől. A magyarországi szakemberek szerint a továbbiakban „porszívózni” fognak. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hatalmas teljesítményű speciális szivattyúval az erre a célra lefektetett vezetéken szívják ki a mederben található iszapot és nyomatják azt át a település külterületére. Mint említettük, a városi szakaszon a szakembereknek számos kihívással kell szembenézniük, ám valamennyire akadályra felkészültek, mindegyikre találtak megoldást. Igazából nekünk, a város mostani lakóinak a felelőssége, hogy az elvégzett hatalmas munka ne legyen hiábavaló. Mindenképpen fel kell számolni az otthonokból a Vérkébe illegálisan vezetett szennyvízcsöveket. Reményeink szerint újabb lendületet kap a város utcáit behálózó szennyvízcsatorna-rendszer kiépítése. A képviselőtestület és a város vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a Csizaj erdő közelében található szennyvízülepítő és szennyvíztisztító újra működjön, s hogy a városban található szennyvízátemelő állomásokat korszerűsítsük.

A végére még egy fontos gondolat. Látván a cserjéktől, vízi növényektől megtisztított, termékeny televénnyel feltöltött partszakaszokat, sokakban számos ötlet merült fel ezek hasznosításával kapcsolatban. Nekünk is van több elképzelésünk. Mindezek kapcsán hadd mondjam el, hogy a képviselőtestület és a városvezetés minden olyan kezdeményezést támogat, ami a város szépítését, az élhető élet további megteremtését segíti elő. 

Kovács Elemér