Fekete Károly püspök szervezésében hét tiszántúli lelkipásztor összesen tizennégy kárpátaljai egyházközségben szolgált 2025 januárjának utolsó hétvégéjén. Az ukrán határhoz közel eső kis települések gyülekezetei nagy szeretettel fogadták a vendégeket, akik maguk is feltöltődtek a nehéz helyzetben lévő hittestvérek hűsége által.
Már csütörtökön elindult a határon túlra az első csoport, hiszen hárman már aznap hirdették Isten igéjét. Tárnok Tamás, a Debrecen-Csapókerti Református Egyházközség lelkipásztora Badalón és Macsolán szolgált.
„Istennek adunk hálát, hogy a kárpátaljai testvéreink felé lehetőségünk nyílt a szolgálatra, akikért naponta imádkozunk több éve a gyülekezeteinkben. Már a meghívó levél programjából láthattam, hogy nagyon eleven ott is a lelki élet. Az Isten Igéjére szomjazó, buzgó, összetartó, tevékeny gyülekezeteket és presbitériumokat ismerhettem meg Sápi Zsolt lelkipásztor vezetése mellett. A háborús időszak minden nehézségei között nagyon sokan járnak az alkalmakra minden korosztályból, és a vendégszeretetet rendkívüli közöttük. Badalóban a magyar és a roma gyülekezetben, valamint Macsolán szolgálhattam Bibliaórán, evangélizáción és istentiszteleteken, és sok áldott lelki beszélgetés adatott. Azt mondták, hogy sokat jelent nekik az, hogy mögöttük állunk, és támogatjuk őket a nagy próbatételek idején. Imádkozunk továbbra is értük, hogy a kegyelemből naponta erőt kapva megmaradhassanak és sok jó gyümölcsöt teremhessenek a továbbiakban is” – foglalta össze szolgálatát Tárnok Tamás, kiemelve, hogy "Amilyen bőséggel részünk van a Krisztus szenvedéseiben, Krisztus által olyan bőséges a mi vigasztalásunk is." (2Kor 1,5)
A Kistemplom-Ispotályi Egyházközségben szolgáló Porkoláb András az elmúlt hétvégét Nagyberegen töltötte, ahol mélyen megérintették a helyiek nehézségei.
„Több mint 120 gyülekezeti tag vett részt az istentiszteleten, közöttük mintegy negyven férfi. Ők különösen nagy nyomás alatt vannak, ugyanis a sorkötelezetteket akár az utcán megállítva is bármikor elvihetik, még a lelkészeknek sincs felmentésük. Nagy hálát éreztünk az itt élő reformátusok részéről, amiért az anyaország figyel rájuk.”
Egyetemi lelkészként Bogáti Attila is a cívisvárosból utazott Barkaszóra, Rafajnára és Haranglábra. Saját bevallása szerint maga is gazdag áldásokat kapott ott tartózkodása során.
„Erővel töltött fel a kárpátaljai testvérek hozzáállása: a nehéz helyzet ellenére is hűségesek az Úr Jézushoz, igyekeznek minden alkalmat megragadni, amelyet az Istennel tölthetnek.”
A Kántorjánosi Református Egyházközség lelkipásztora, Csonka József Beregsomban és Mezőkaszonyban volt a gyülekezetek vendége.
„Számomra nézőpontváltást hozott a kárpátaljai szolgálat. Gyakran méltatlankodunk saját élethelyzetünk miatt, holott a számunkra »oly rossz« helyzet más számára az elérendő vágy. Erre lehetett ráeszmélni a szolgálat és a somi lelkipásztorral való beszélgetés alatt. Hit-tükör volt megtapasztalni Jakab Attila lelkipásztor hitét és reménységét. Minden tekintetben építő, hitmélyítő és szemléletformáló volt a somi és a kaszonyi gyülekezetben végzett szolgálat. Isten áldását kérem rájuk” – fogalmazott Csonka József.
Tóth Tamás, a Debrecen-Kossuth utcai Egyházközség lelkipásztora a fertősalmási gyülekezet vendége volt. A település jellegzetessége, hogy a háború kezdete óta az ezres lakosságszám mintegy felére csökkent. A gyülekezet is nagy veszteségeket szenvedett el a lélekszámot tekintve, ugyanakkor a templomnak van jelenleg a legnagyobb, szinte egyetlen közösségi megtartóereje az ott élők számára.
Molnár Szabolcs, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkipásztora vasárnap szolgált Kárpátalján, de akkor három helyszínen is: az asztélyi, a bulcsúi és különösen a kigyósi istentisztelet sok áldást tartogatott számára is.
Felemelőnek nevezte, hogy utóbbi helyszínen a magyar kultúra napján közösen énekelték el a résztvevők a himnuszt. „Megtapasztaltam az összetartozás erejét, és azt, hogy hatalmasak az ottani testvérek veszteségei, de a hitet nem veszítették el, bíznak a szerető Isten vezetésében” – mondta a nagytemplomi lelkész.
A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök gyülekezeteit látogatta meg Mezőváriban és Borzsován. Természetesen tájékozódott a beregszászi püspöki hivatal munkája felől is, hiszen sok közös feladatban segítik egymást a hétköznapokban. Fekete Károly több református intézményt is felkeresett Mezőváriban, hiszen ott működik a „Nefelejcs” Fogyatékkal élő gyerekek rehabilitációs központja, az „Egy Ház a Nemzetért” tehetséggondozó művészeti és hagyományőrző civil szervezet, ahol ott létekor is több csoportban zajlottak a hitéleti és művészeti foglalkozások, valamint megszemlélte a Mezővári Református Önkéntes Tűzoltóság jól felszerelt telephelyét is.
A házigazda Nagy Béla egyházkerületi főjegyző volt, aki visszatekintett az építéstörténet főbb mozzanataira. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a magyarországi Kis Kata Együttes adta az első kulturális műsort, majd szeretetvendégség fogadta az összes résztvevőt.
Fekete Károly vasárnap kora délelőtt Borzsován prédikált, majd Mezőváriban hirdetett igét.
Az istentiszteleten a kántori szolgálatot végző Kovács-család zenekara köszöntötte Fekete Károlyt abból az alkalomból, hogy éppen tíz éve szentelték püspökké. A napi igéről szóló igehirdetés a Magvető példázatából a százannyi csodáját emelte ki. A példázat első és utolsó szava is a bizonyosságé: „Kiment a magvető vetni” – hangzik az első mondat, „és termést hoznak állhatatossággal” – állítja a befejezés.
Kárpátalja otthon maradó népe és a szolgálatát hűséggel végző lelkészi kar az állhatatosság példája az anyaországi reformátusok számára. Állhatatos az, akit nem ingatnak meg belső döntésében a külső körülmények. A hithez való következetes ragaszkodás segít megmaradni a nehézségek között is. Nagy ajándék ma, ha valaki tud állhatatos maradni: házasságban, családban, munkában, barátságban, egyházban, szolgálatban. Mintánk ebben Jézus, aki életre váltotta a példázatot, mert végigcsinálta és tétellé formálta: „Bizony mondom nektek: ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.” (Jn 12,24)
„Hiszem, hogy a Kárpátalján vendégszolgálaton járt tiszántúli lelkipásztorok felemelő és megrázó tapasztalatai türelmet és állhatatosságot növelő emlékekként épülnek be itthoni szolgálatukba. Isten ajándéka volt mindannyiunk számára ez a segítő hétvége egy háborúban álló ország területén” – vallja Fekete Károly püspök.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
