Donald Trump amerikai elnök az amerikai technológiai cégek vezetőinek rendezett vacsorán a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 4-én. MTI/EPA pool/Will Oliver
Donald Trump amerikai elnök az amerikai technológiai cégek vezetőinek rendezett vacsorán a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 4-én. MTI/EPA pool/Will Oliver
 / Közélet

Donald Trump elrendelte, hogy az amerikai hírszerzés kezdjen el felkészülni arra, hogy a jövőben olyan hírszerzési adatokat kellhet majd átadniuk Ukrajnának, amelyek birtokában az ukránok Oroszország számára érzékeny pontokon tudnak csapásokat végrehajtani – értesült a Financial Times. Noha a lap szerint az amerikai elnök még nem véglegesítette a döntést, az utóbbi hetekben 180 fokos fordulat látszik körvonalazódni az Egyesült Államok kormányzatának háborús politikájában.

Emlékezetes, hogy Donald Trump a hivatalba lépése – és különösen a Zelenszkijjel való fehér házi összeszólalkozása – után szigorításokat vezetett be az Ukrajnának nyújtott katonai segítség vonatkozásában, és többek közt a hírszerzési információk átadását is felfüggesztette egy időre március elején. Későbbi sajtóhírek szerint ezt a segítségnyújtást részlegesen visszaállították azután, hogy a felek kibékültek, bár arról pontos adatok nem láttak napvilágot az utóbbi hónapokban, hogy mit is adnak át az amerikaiak.

Az utóbbi napok hírei szerint az amerikai elnök most a március elejihez képest ellenkező irányú lépésről döntött: a Financial Times névtelenséget kérő bennfentes forrásoktól úgy értesült, hogy

Donald Trump elnök utasította az amerikai hírszerző ügynökségeket arra, hogy készüljenek fel az információk megosztására Ukrajnával – bár végleges döntés a lap szerint még nem született a kérdésben.

A lap szerint a további segítség abban válhatna Kijev hasznára, hogy jobban feltérképezzék az orosz légvédelmet és hatékonyabb támadási útvonalakat találjanak, növelve ezzel a drónok és rakéták hatékonyságát – mindez elképzelhető például friss műholdas felvételek átadása révén (a Financial Times mellett hasonló információk jutottak el egyébként a The Wall Street Journalhöz is).

A Financial Times még azt is megjegyezte, hogy

az új hírszerzési támogatás elősegíthetné azoknak az új, nagy hatótávolságú fegyvereknek az értékesítését is, amelyeket Washington a NATO-szövetségeseknek adna el azzal a feltétellel, hogy azokat Ukrajnának adják tovább.

Az amerikai elnök ugyanis a közelmúltbeli hírek szerint fontolgatja, hogy ily módon átadja az ukránoknak azokat a nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat is, amelyeket eddig nem bocsátottak Kijev rendelkezésére.

„Drasztikus változások” zajlanak Trump Ukrajna-politikájában

A Financial Times egyik, a Fehér Házi megbeszélésekre rálátó forrása szerint „drasztikus szemléletváltás” ment végbe Trump belső körében – bár figyelmeztetett arra, hogy az elnök továbbra is ellenzi az amerikai adófizetők pénzének felhasználását Ukrajna megsegítésére, és ehelyett inkább azt támogatja, hogy a NATO-beli szövetségesek fegyvereket vásároljanak Washingtonból, és azokat adják tovább Kijevnek.

Az amerikai döntéssel tisztában lévő források szerint

a változás röviddel azelőtt történt, hogy Trump szeptemberben egy harcias bejegyzést tett közzé a Truth Social közösségi hálózaton, amelyben kifejezte csalódottságát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt, és kijelentette, hogy szerinte a kijevi kormánynak van esélye „visszaszerezni Ukrajna egész területét eredeti formájában”.

Ha Trump most a hírszerzéssel, illetve további rakéták biztosításával is segíteni fogja Ukrajnát, akkor az változást jelent még az előző amerikai elnökség politikájához képest is. Joe Biden volt amerikai elnök ugyanis 2024 tavaszától kezdve igyekezett lebeszélni Kijevet az orosz olajfinomítók támadásáról – emlékeztetett a pénzügyi lap. Hozzátették, hogy Ukrajna már az amerikai döntéstől függetlenül, az utóbbi hetekben is fokozta ezeket az orosz energialétesítmények elleni csapásokat: augusztus eleje óta Oroszország 38 finomítójából legalább 16-ot ért támadás, néhányat közülük többször is.

Ezzel okoztak némi zavart az ország belső ellátásában, és orosz kőolajexportot 2020 óta a legalacsonyabb szintre szorították vissza.

A Tomahawk rakéták hatótávolsága viszont akár 2500 km is lehet, ami Ukrajna számára teljesen új célpontokat nyitna meg Oroszországon belül, és Moszkvát is hatótávolságon belülre hozná.

Mindemellett Trump belső körében is vannak olyan tanácsadók, akik nem hiszik, hogy ezek a lépések jelentősen megváltoztatnák a katonai erőviszonyokat. „Nem hiszem, hogy néhány Tomahawk vagy szórványos mélységi csapás Oroszországban meggyőzné Putyint” – mondta az egyik amerikai tisztviselő.

Ami az orosz elnököt illeti, Vlagyimir Putyin csütörtökön azt mondta, hogy a Tomahawk rakéták segíthetnek Ukrajnának nagyobb károkat okozni Oroszországnak, de nem befolyásolják a csatatéren elért eredményeket.  Figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok által leszállított Tomahawk rakéták rontanák az Oroszországgal való kapcsolatokat, amelyek éppen javulni kezdtek. „A Tomahawk rakétákat nem lehet amerikai katonák közvetlen részvétele nélkül bevetni. Ez egy minőségileg új eszkalációs szakaszt jelentene” – mondta az orosz elnök egy csütörtöki sajtóeseményen - közölte a hirado.hu.


 

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

Hirdetés
Címlapról ajánljuk

Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.

A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.

Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.