Másfél évtized múlva az ételek jelentős része már fehérjepótlóból készülhet

Pizza, tészta, sült hús, pörkölt és megannyi kedvenc ételünk alapanyagai között szerepel valamilyen állati eredetű összetevő.

A Boston Consulting Group (BCG) és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint 2035-re könnyen lehet, hogy kedvenc ételeink többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készíthetjük majd el - írja az Origo.

Környezetvédelmi, egészségügyi, vagy állatjogi megfontolások miatt egyre növekszik azon fogyasztók száma,

akik már most alternatív fehérjékkel helyettesítik a húst vagy annak egy részét az étrendjükben.

A BCG és a Blue Horizon Food for Thought: The Protein Transformation című tanulmánya szerint a fehérjepótló alternatívák – vagyis a növényi alapú, a mikroorganizmusok által létrehozott, vagy az állati sejtekből tenyésztett fehérjék – 2035-re reális húsfehérje-pótlást jelenthetnek kedvenc ételeink 90 százalékának elkészítéséhez.

Ha az iparági innovációs folyamat felgyorsul, a szén-dioxid kibocsátási árak tovább emelkednek, és az állattenyésztésről az alternatív fehérje-előállításra áttérő gazdálkodók támogatást kapnak, ez a mennyiség akár duplájára is nőhet a következő másfél évtizedben.

Ebben az esetben a húsfogyasztás Európában és az Egyesült Államokban már 2025-ban eléri csúcsát és onnan fogva már csökkenni fog.

"A mezőgazdasági termelőknek nagy szerepe lesz az alternatívfehérjékre való áttérésben. Meg kell tanulniuk, hogyan bánjanak azemberi fogyasztásra optimalizált alternatív terményfajtákkal" – mondta Juhász László, a BCG budapesti irodájának ügyvezető igazgatója és szenior partnere.

Lisa Sweet, a Világgazdasági Fórum Globális Közjavak Központjának egyik vezetője szerint:
Ahhoz, hogy a fehérje diverzifikáció és az alternatív fehérjékre váltás sikeres legyen, a teljes iparnak fejlődnie kell, úgy, hogy a mezőgazdasági termelők megélhetése ne kerüljön veszélybe."

Ezek lehetnek árgaranciák, hosszú távú beszállítói szerződések és további ösztönzők.

Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve az állati eredetű ételek kiváltása már most is kulcskérdés és még inkább az lesz a következő években.

Az áttérés az alternatív fehérjékre az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez is hozzájárulhat – főként az ENSZ fogyasztási, a termelési és az éhezés felszámolásához szükséges céljainak érdekében.

Az alternatív fehérjeforrások használata a károsanyag kibocsátás visszaszorítása mellett nagymértékű ivóvíz-megtakarítást is hozhat: a következő másfél évtizedben óvatos becslések szerint is legalább 39
milliárd köbméter ivóvizet spórolhat meg a mezőgazdaság, ami akár 40 évre fedezhetné a közel 9 millió lakossal rendelkező London vízfogyasztását.

Ugyan a környezeti biztonság és a fenntarthatóság előnyei vitathatatlanok, a fogyasztók meggyőzésének legfőbb szempontja a helyettesíthetőség elérése. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az alternatív fehérjék ízben, állagban és árban is elérjék, vagy felülmúlják a mai húskínálat szintjét.

Ez tükrözi, hogy a befektetők is nyerhetnek az alternatív fehérjére való átállásból.

Bár jelentős tőkére lesz szükség a technológiák tökéletesítéséhez és annak ipari felhasználásához, a beruházások valószínűleg megtérülnek a következő évtizedekben – 2035-re a piac mérete elérheti a 290 millárd dollárt (87 000 milliárd forint), ami megegyezik Finnország 2020-as GDP-jével, áll a BCG közleményében.