Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
A bolygóközi küldetés során a jármű műszereket vagy embereket szállítana, és 2030-ban indítanák útjára – közölte az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz, idézi az Origo.
Az energiát tulajdonképpen egy hordozható atomerőműként funkcionáló modul fogja biztosítani,
ami a Zeusz nevet kapta.
A rendelkezésre álló, napenergiát és gravitációs hatásokat hasznosító technikák nem adnak elég gyors meghajtást az űreszközöknek, így például jelenleg egy asztronautákat szállító űrhajó több mint három év alatt tudna csak eljutni a Marsra. Ez rettentő hosszú idő, ezért maga a NASA is kutatja a nukleáris meghajtású űrhajók fejlesztésének lehetőségeit; 2027-ben egy 10 kilowattos reaktorral felszerelt leszállóegységet küldenének a Holdra.
Az amerikaiak eddig mindössze egyetlen reaktort küldtek az űrbe, azt is 1965-ben. Oroszország ezzel szemben már több mint 30 reaktort felbocsátott, így jócskán a nagy vetélytárs előtt járnak. Amennyiben a készülő 500 kilowattos nukleáris reaktor is beváltja a hozzá fűzött reményeket, az óriási lökést adhat az orosz űriparnak.
A tervezett misszió során az új űrhajó előbb a Holdat érné el, majd a Vénusz felé menne. Itt a szomszédos bolygó gravitációs terét felhasználva állna pályára a Jupiter irányába.
A manőverrel hajtóanyagot lehetne megspórolni.
A jelenlegi számítások szerint az egész küldetés nagyjából 50 hónapig (azaz kicsivel több mint 4 évig) tartana, de a részletek még nincsenek teljesen kidolgozva.
A nukleáris reaktorok nagy előnyei
A mostani űreszközök a Napból, akkumulátorokból vagy radioizotópos termoelektromos generátorokból nyerik az energiát.
A Jupitert tanulmányozó amerikai Juno űrszonda például napelemeket használ, ezekkel tölti fel akkumulátorait. Ha viszont a műhold távolabbra kerül a Naptól, a napenergia felhasználásának hatékonysága is drasztikusan romlik. Más űreszközök lítiumion-akkumulátorokat használnak, ezekkel viszont csak rövid távú küldetéseket lehet végezni.
A NASA Voyager-űrszondáit radioizotópos termoelektromos generátorok működtetik. Ezek már hosszabb távú űrutazást is lehetővé tesznek, de hatékonyságuk meg sem közelíti a nukleáris reaktorokét.
Vannak persze hátrányai is a technikának. Az egyik, hogy az elképesztő hőt termelő reaktorok nagy valószínűséggel erősen dúsított uránt igényelnek, ami akár biztonsági kockázatot is jelenthet.
Alapja lesz egy új űrállomásnak
A Zeusz fejlesztése nem most, hanem 2010-ben indult azzal a céllal, hogy két évtizeden belül felküldjék az űrbe. Egyelőre úgy tűnik, tartható a kitűzött dátum.
A prototípus előállítása és tesztelése 2018-ban kezdődött, a fejlesztés vezetésével a Roszkoszmosz a szentpétervári székhelyű Arsenal vállalatot bízta meg. A munka költségei elérik a 4,2 milliárd rubelt.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
