A magyarság eredetének kutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban - írja az Origo.
A kutatóknak a Kárpát-medencében feltárt hun, avar és honfoglalás korszakokból (másképpen nevezve: honalapító magyarokból) származó 265 emberi maradvány teljes genomszintű elemzésével a jelenleg elérhető legnagyobb pontossággal sikerült rekonstruálni ezen korszakok népességtörténetét.
Miután a vizsgált minták teljes örökítőanyag-készletét kinyerték, egy nagy teljesítményű számítógép segítségével, modern algoritmusok használatával a kapott információkat közel 3000 ősi minta,
valamint Eurázsia összes ma élő népcsoportjának genomjával vetették össze.
A kutatás tudományos áttörése, hogy mindhárom korszakból sikerült azonosítaniuk az első generációs ún. mag népességet (angol nyelvű cikkben core), a helybeli őslakosokat, és az ezek keveredéséből leszármazottakat.
Az eredmények azt igazolták, hogy az európai hunok egy része ázsiai hun felmenőktől származott, másik része pedig az útközben integrált sztyeppei szarmata és germán elemekből állt, ami megfelel a történeti forrásoknak.
Az ázsiai és európai hunok között kimutatott biológiai folytonosság igazolja az eddig kétségbevont folytonosságot a két népcsoport és a két birodalom között.
A Kárpát-medencébe érkező avar elit genomösszetétele egyértelműen ősi mongóliai eredetre utal, ami a zsuanzsuan származás elméletét támogatja. Mind az ősi Mongóliából származó európai hun, mind az avar vezető réteg korai ázsiai hun távoli felmenőkre vezethető vissza,
de míg az avar elit tisztán megőrizte a mai tunguzokra, burjátokra jellemző bronzkori kelet-szibériai genomját, addig a hunok szkíta és kínai keveredést is mutattak.
Az avar korban a Kárpát-medencébe érkezők jelentős hányada azonban nem az avar elit örökségét hordozta, hanem hun és iráni (alán) genomokból modellezhető. Ez arra enged következtetni, hogy az avar és hun korszakok népessége között nagymértékű az átfedés, és az avarok Európába érkezésével a korábban ott lakó népeket felülrétegezte egy, az ősi Mongóliából frissen érkező elitcsoport.
A leszármazási viszonyok vizsgálata azt mutatja, hogy a honfoglaló elit jelentős része legközelebbi nyelvrokonainkkal a manysikkal (vogulok), a szamojéd nyelvű nganaszanokkal, szelkupokkal és enyecekkel közös ősökre vezethető vissza, és ezek közül legutoljára a manysiktól válhattak külön.
A legnagyobb felbontású genommodellek arra utalnak, hogy valóban létezhetett egy "protougor" népesség, amely a késő bronzkori Mezhovskaya kultúra népességének és a nganasanok őseinek keveredésével jött létre valahol az Ural és az Altáj közötti erdős sztyeppe zónában, akik a vaskorban az ázsiai szkíták egyik csoportját alkothatták.
A vaskorban a manysik és a honfoglalók ősei különváltak, és utóbbiak Kr.e. 643-431 között komoly mértékben keveredtek a korai szarmatákkal. Ezt Kr.u. 217-315 között egy második keveredés követte az ázsiai hunok utódaival, az európai hunok elődeivel, melynek időpontja az európai hun kort közvetlenül megelőző időszaknak felel meg.
Tehát a honalapító magyar elit jelentős részéből teljesen hiányzott a "protougor" örökség, helyette ők hun vagy avar leszármazottaknak mutatkoztak, különböző iráni (alán) és helybeli keveredéssel.
A Kárpát-medencébe érkező hunok, avarok és honalapítók mindegyike kisebbségben volt a helybeli népességhez képest, amelynek túlnyomó többsége európai bronzkori genommal rendelkezett, és az Árpád-korig igen heterogén volt.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
