Ha ételre gondolunk, rendszerint a kalória, az energia és a táplálék jut eszünkbe. A legújabb tanulmányok szerint azonban az ételnek ennél sokkal komplexebb szerepe van életünkben, ugyanis „kommunikál" a genomunkkal, vagyis a testünk funkcióit a sejtek szintjéig irányító genetikai tervrajzzal – ismertet egy meglepő kutatást a Science Alert magazinra hivatkozva az Origo.
Az élelem és a gének közötti kommunikáció hatással lehet az egészségünkre, a fiziológiánkra és az élettartamunkra is. Több elmélet szerint az ételek fontos üzeneteket közvetítenek az állati genom felé, ezt a tudományterületet hívjuk nutrigenomikának. E tudományág nagyon fiatal, emiatt pedig egyelőre sok talány övezi.
Étel és gén kapcsolata
Hogy jobban megértsük az élelem komplex biológiai hatásait, érdemes a méheket tanulmányoznunk. A méhkirálynő és a dolgozók alapvetően különböznek egymástól: előbbi évekig él és termékeny, gyakorlatilag egy személyben felel a kolónia utánpótlásáért, míg utóbbiak sokan vannak, de sterilek, élettartamuk is csupán néhány hét.
A külső és belső markáns eltérések ellenére a királynő és a dolgozó genomja megkülönböztethetetlen. A különbségeket tehát nem az alapvető genetikai felépítésben, hanem a táplálék génekre gyakorolt hatásában kell keresni; a királynő kizárólag méhpempőt eszik, a dolgozók viszont nektárral és pollennel táplálkoznak. Mindkét élelem energiát biztosít, azonban a méhpempőnek van egy extra tulajdonsága: a benne lévő tápanyagok olyan utasításokat küldenek a genomnak, amitől kialakul a méhkirálynőre jellemző testfelépítés és fiziológia.
A fő kérdés, hogyan változik az étel biológiai utasítássá? Az élelem makrotápanyagokból áll. Ezek közé tartoznak a szénhidrátok – azaz cukrok – fehérjék és zsírok. Vannak még mikrotápanyagok is, ilyenek például a vitaminok és az ásványi anyagok.
Ezek a vegyületek és bomlástermékeik képesek a genomban rejtőző genetikai kapcsolókat működésbe hozni.
A házakban található kapcsolókkal a fény intenzitását szabályozhatjuk. Nagyjából így működnek a genetikai kapcsolók is: meghatározzák, hogy egy adott géntermékből pontosan mennyi termelődjön a szervezetben. A méhpempő vegyületei példának okáért azokat a genetikai kapcsolókat hozzák működésbe, amik a királynő szerveinek kialakulásáért, szaporodóképességének fenntartásáért felelnek.
Emberekben és egerekben a húsokban és halakban előforduló metionin aminosav melléktermékei befolyásolják a sejtek növekedését és osztódását szabályozó genetikai kapcsolókat. A C-vitaminnak is megvan a maga kitüntetett szerepe, védi genetikai állományunkat az oxidatív stressztől, emellett támogatja azon sejtpályák működését, amik kijavítják a genomban keletkezett károsodásokat.
A táplálkozási információ típusától, az aktivált genetikai vezérléstől és az azt befogadó sejtektől függően az ételek által közvetített üzenetek hatással vannak a közérzetre, a betegségek kialakulásának kockázatára, és az élettartamra is.
A fenti megállapításokat természetesen nem árt óvatosan kezelni, a kísérletek többségét eddig csak állatmodellek (az említett méhek) bevonásával végezték. Az eredmények azonban mindenképpen érdekesek, és az élelmiszerek komplex biológiai hatásait mutatják.
Ráadásul nagyon úgy tűnik, a tápanyagok azon képessége, hogy megváltoztassák a genetikai információáramlást, generációkon átívelhet.
A vizsgálatok alapján embereknél és állatoknál a nagyszülők étrendje befolyásolja a genetikai kapcsolókat és az unokák betegséghajlamát, valamint halálozását.
Az sem mindegy, a táplálékunk mit fogyasztott korábban
Az elgondolás, miszerint az élelem egyfajta biológiai információ, új értelmet ad a táplálékláncról alkotott elképzeléseknek is. Ha ugyanis molekuláris szintig befolyásolja testünket az, mit ettünk, genetikai állományunk szempontjából az sem mellékes, mit fogyasztott a táplálékunk korábban.
Például a fűvel táplált tehenek teje más típusú és mennyiségű zsírsavakat és vitaminokat tartalmaz, mint a gabonával etetett szarvasmarháké. Így amikor az emberek ezeket a különböző típusú tejeket isszák, másfajta táplálkozási üzeneteket kapnak. Hasonló figyelhető meg az embereknél is, az anyák étrendje befolyásolja az anyatej zsírsavainak, valamint B6 és B12 vitaminjainak mennyiségét. Ez módosíthatja a babák genetikai kapcsolóihoz érkező táplálkozási üzenetek típusát, ugyanakkor egyelőre nem tudni, a jelenség mennyire befolyásolja a csecsemők fejlődését.
Ha mindez nem lenne elég, a táplálkozási üzenetek nem csak a saját, de a bennünk élő mikroorganizmusok genetikai kapcsolóit is „megbolygatják".
Élelmiszer-adalékanyagok és csomagolás
Az adalékanyagok is megváltoztathatják a genetikai információáramlást a sejtekben. A kenyereket és a gabonaféléket folsavval dúsítják, hogy megelőzzék a tápanyag hiánya által okozott születési rendellenességeket. Egyes tudósok azonban azt feltételezik, hogy a magas folsavszint más, természetesen előforduló mikrotápanyagok, például a B12 vitamin hiányában hozzájárulhat a vastagbélrák gyakoribb előfordulásához a nyugati országokban, valószínűleg azáltal, hogy módosítja a növekedést szabályozó genetikai útvonalakat.
Ugyanez igaz lehet az élelmiszerek csomagolásában jelenlévő vegyi anyagokra is. A biszfenol A (röviden BpA) olyan genetikai kapcsolókat aktivál, amik kritikusan befolyásolják a fejlődést, a növekedést és a nemzőképességet. Egyes szakértők azt feltételezik, hogy az ember és állatmodellekben a BpA megváltoztatja a szexuális differenciálódás korát és csökkenti a termékenységet azzal, hogy működésbe hoz bizonyos genetikai kapcsolókat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
