Kukoricabogár-invázió Kárpátalján - Mítosz vagy valóság?

Az utóbbi napokban sok termelő hívott fel engem telefonon és kérték, hogy részletesen írjak a kukorica egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb kártevőjéről, a kukorica bogárról. Szeretnék eleget tenni ennek a kérésnek.

Azzal szeretném kezdeni, hogy a kukoricabogár problematikája rendkívül aktuális és az időzítés is jól van megválasztva, mert hamarosan tömegesen megjelennek majd a kukoricabogár (imágók) fejlett egyedei a kukoricatáblákban. De előbb szeretnék a kedves termelőknek írni egy pár sort arról, hogyan is került hozzánk Kárpátaljára ez a rettenetes kártevő.

A kukoricabogár az USA-ból származik, hozzánk az európai államokon keresztül (Magyarország, Románia) került. Csak egy példát hozok fel: az USA-ban 15-16 millió hektáron károsít és több milliárd dollárt költenek a védekezési munkákra. Igaz, az USA-ban most már áttértek egy új védekezési módszerre, az úgynevezett génmódosított fajták termesztésére, de ezek a fajták (hibridek) Európában és Ukrajnában nincsenek engedélyezve.  

Nálunk, Kárpátalján, a kukoricabogárt mint fajt 2001 nyarán fedezték fel a Nagyszőlősi és a Beregszászi járásban a feromon csapdák segítségével. Ez alatt a 20 év alatt már nagyon elszaporodtak. Bár még nem lehet beszélni gazdasági károkról, de egyes táblákon már elérte a veszélyességi küszöböt. Ez azt jelenti, hogy ha a közeljövőben nem fogjuk betartani az alapvető agrotechnikai szabályokat, a kukoricabogár kártétele súlyos gondokat fog okozni a gazdáknak.

Úgy látszik, hogy a jövendőlésem bebizonyosodott, mert 2020 nyarán soha nem látott kukoricabogár-invázió söpört végig Kárpátalján. Voltak kukoricatáblák, ahol nemcsak a fejlett egyedek károsítottak, hanem a kukoricabogár lárvája is. Idén is láttam olyan táblákat, ahol gyakorlatilag a kukoricabogár-lárvák még tavasszal elpusztították a kukoricát. A növények 20-30 cm magasságúak és meg vannak dőlve, lényegében nagyon gyengén fejlődnek, a gyökérrendszerük nagyon gyenge, és ezeken a táblákon már sajnos nem várhatunk termést. Ezek a példák  azokra a táblákra jellemzők, ahol kukoricát több éven keresztül egymás után vetettek.

Tehát itt van a kérdésre a válasz is. Mi is a reális kiút a kukoricabogár elleni védekezésben? Ez nagyon egyszerű és nem költséges, csak be kell tartani a vetésváltást, ami minden gazdának elérhető és kötelező.

Mostanság eredményesen alkalmazzák a kukorica és szójabab vetésváltását.

Az utóbbi napokban sok jelzést kaptam a termelőktől, hogy a kukoricatáblákat megtámadták valamilyen kis bogarak. Adom a választ – ez a kukoricabogár, amelyek a lárvákból keltek ki és most a kukorica virágzásakor el fogják lepni a kukoricamezőket. Ebben az időszakban a kukoricabogár a női virágokat támadja meg, ami ahhoz vezethet, hogy elégtelen lesz a beporzás. Ennek következményeként a megtermékenyülés is gyengébb lesz a kelleténél, ami a gyenge termésben fog mutatkozni. Kora ősszel a kukoricabogár lerakja tojásait a talajba, olyan 20-25 cm mélységben. Ezek a talajban telelnek át és majd a következő évben május végén tömegesen kelnek ki. És ha abba a táblába ismét kukoricát vetünk, akkor újra megtámadják a frissen kikelt kukorica gyökereit. Úgy gondolom, hogy ebből mindenki megértette, hogy mit is kell tennünk a közeljövőben, ha kukoricát akarunk vetni.

Bár időnként nehéz a vetésforgót betartani, de más kiút nincs.

Kárpátalján az egyik legnagyobb agráripari cég, az „AGRO LUCHKI” a kukoricabogár elleni védekezésben bevetette a legmodernebb, légi úton történő védekezést vegyszerekkel több száz hektáron. Ez a módszer nem alkalmazható a kis gazdaságokban, ahol nem nagy területeken termesztenek kukoricát. A módszer nagyon költséges és csak nagy területeken gazdaságos. Egyébként a lakott területek közelében Kárpátalján a légi úton történő permetezés szigorúan tilos, mert a magas fiziológiai hatású rovarölőszerek használata miatt a méhek és egyéb hasznos rovarfajták esnek áldozatul.

Ha kérdések merülnének fel, kérem hívjanak telefonon és szívesen válaszolok Önöknek. Tel.: 0975166318 vagy 0503723469.

Novák András,
a Terra Dei szaktanácsadója