KRISZ-tinihét a Bereg Campben - Közösségben egymással és Istennel

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) immáron két évtizede végez a fiatalok körében missziói munkát. Jeligéjük: „Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj oda, ahova küldelek…” (Jeremiás 1, 6b) Az utóbbi két és fél év számukra sem volt könnyű, hisz a világjárvány miatt nem lehettek közösségben, nem szervezhették meg alkalmaikat, most meg a háborús helyzet nehezíti a munkájukat, szolgálatukat. Általában kiskörzetekben tartanak ifjúsági alkalmakat, az elmúlt héten pedig a Bereg Camp bázisán tinihetet szerveztek.  

Barta Attila fornosi lelkész, a KRISZ nemrég megválasztott új elnöke, a tábor vezetője ott-jártunkkor elmondta, hogy sajnos nem sikerült nagy KRISZ hetet szervezniük, ahol 18+ éves fiatalok vannak jelen, mert nincsenek itthon azok a fiatalok, akik itt lehetnének.

Ezért hát a tiniket, a 13 és 17 év közötti korosztályt szólították meg, és azonnal túljelentkezéssel találták szembe magukat: két hét alatt megtelt a jelentkezési lista. Ezen a héten 72 fiatal és 12 munkatárs volt együtt Isten közelében.

– Hogy alakult a hét programja?

– A hét témája a kapcsolatok volt. A munkatársakkal azért döntöttünk e téma mellett, mert látjuk, hogy a kapcsolatokban az utóbbi időben nagy törést szenvednek a fiatalok, szétszakadtak a családok, a baráti kapcsolatok, van, aki itthon maradt, van, aki az anyaországban keresi a boldogulást, ideiglenesen költöztek el vagy már állandó lakhelyre leltek ott… Szerettünk volna segíteni nekik a feldolgozásban, ezeket a sebeket szerettük volna bekötözni, valamilyen módon lelkigondozni fiataljainkat. Mivel tudjuk, hogy az emberi kapcsolatok is csak úgy hozhatók helyre, ha előbb Istennel kerülünk kapcsolatba, így a Kapcsolatban Istennel volt a nyitó napunk első előadása is. Ezt követte a kapcsolatban a családdal, majd a barátokkal, a gyülekezetünkkel, az utolsó napon pedig kapcsolatban a világgal témában arról volt szó, miként kell egy keresztyén fiatalnak a világgal kapcsolatban lenni – nem elkülönülve, nem elzárkózni, mégis felebaráti szeretettel élni benne. Persze volt itt különböző sportolási lehetőség, kipróbáltuk a métázást, kirándultunk az erdőben, és Tihor Melinda terápiás kutyái is meghódították a fiatalokat.

– Lesz-e folytatás?

– Lassan kifutunk a nyárból, tehát a táborozásnak vége. A munkatársakkal e hétnek a kiértékelését fogjuk megejteni a következő napokban, hogy a jövőben is eredményes munkát tudjunk a fiatalok körében végezni. De mindenképpen szeretnénk majd bennalvós hétvégéket szervezni a fiatalok számára, ahol próbáljuk majd tovább gyógyítani a sebeket, és még inkább közelebb vinni őket Krisztushoz. Hogy szükség és igény van erre, azt most megtapasztaltuk: a fiatalok nem akarnak hazamenni, még maradnának. Ez nekünk is reményt ad, hogy van értelme folytatni ezt a munkát, mert van vágy a gyerekek szívében arra, hogy közösségben legyenek egymással – ami nagyon hiányzott az elmúlt időszakban –, és közösségben legyenek Istennel. Olyan jó érzés, amikor 84 fiatal – hisz mi, a munkatársak is fiatalok vagyunk még –, együtt dicséri az Istent! Meg hálaadással is vagyunk – a Kárpátaljai Református Egyházban 2022 a hálaadás éve –, az esti alkalmak a hálaadásról szóltak. És meglepő, hogy itt nem kellett fegyelmezni. Pedig a tinédzser korosztály általában lázad, nem akar kötöttségeket, itt meg alig várják, hogy megpendüljön a gitár, felcsendüljön az orgona hangja, s jönnek, hogy énekeljenek, együtt dicsőítsék az Urat. Számomra ez most kellemes meglepetés volt. A csoportbeszélgetéseken – ahol megbeszéltük az elhangzott előadásokat – is őszintén megnyíltak a fiatalok. Tudjuk, ez nem a mi munkánk produktuma, hanem Isten munkálkodik közöttünk, és lehet, hogy pont a nehézségek által könnyebb Istennek felemelni őket.

– Barta Attilát nemrég választották meg a KRISZ elnökévé. Milyen tervekkel vág neki ennek a kihívásnak?

– Sok és nagy terveink vannak, de jelenleg csak kis lépésekkel tudunk előre haladni. Sajnos nagyon sok munkatársunkat elveszítettünk, mert a háborús helyzet miatt kénytelenek voltak elhagyni nemcsak az otthonukat, de részben a szolgálati területüket is. Szeretnénk kiskörzetekben rendszeres ifjúsági alkalmakat szervezni, próbálnánk ott is nyitni, ahol idáig erre nem volt fogadókészség. Bátorítjuk a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a KRISZ alapszervezeteibe, alakítsanak újakat, ahol még nincs, hogy közösségben lehessenek együtt és Istennel. Októberben tervezzük a hagyományos imaéjjel megszervezését, valamint majd egy adventi dicsőítő alkalmat. Imádkozunk a békéért, hogy ismét megszervezhessük a nagyszabású Lendület Ifjúsági Találkozónkat.

Addig is kiskörzetben próbálkozunk összejönni – a koronavírus-járvány ideje alatt is ez működött. És mivel most is túljelentkezés volt, néhány körzetben külön szerveztek tinihetet. Hálásak vagyunk ezért a lehetőségért, hisz a hét folyamán fiataljaink kicsit kikapcsolódtak abból a szomorú valóságból, amiben élünk, kicsit átkerültek egy másik világba. Szeretnénk, ha ebben a másik világban, amit Isten kínál nekik, meg is maradnának – a nyomorúság közepette is a reménységben.  

Marton Erzsébet