A Kárpátaljai magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) hosszú évekkel ezelőtt indította útjára a Mikes Kelemen Hagyományőrző Táborát, ahol a gyerekek behatóbban megismerkedhetnek a magyarság történelmének különböző korszakaival, a honfoglalástól kezdődően az Árpád-házi királyok nevével jelzett időszakon, a törökverő Hunyadiak tevékenységén át a Rákóczi vezette szabadságküzdelemig, illetve az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig. A szervezők minden alkalommal arra törekedtek, s arra törekszenek ma is, hogy bemutassák a kor emberének hétköznapi életét, ruházatát, fegyvereit, a résztvevők elsajátítsák az adott időszak harcmodorát. Ezenkívül arra is gondot fordítanak, hogy a táborlakók az adott történelmi periódushoz kapcsolódó népköltészeti és irodalmi alkotásokat is megismerhessék.
A Rákóczi-jubileumhoz kapcsolódva a résztvevők ezúttal a nagyságos fejedelemre emlékeztek, felelevenítették a róla szóló mondákat, és számba vették azokat a szűkebb pátriánkban található emlékhelyeket, amelyek a nevéhez fűződnek. A hagyományőrző tábor 40 résztvevőjének ezúttal a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete adott otthont.
Büszkék lehetünk arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc bölcsője ez a vidék, ahol a magyarok mellett az itt élő más nemzetiségek, ruszinok, szlovákok, románok is a fejedelem zászlaja alá álltak, hangsúlyozta a szabadságküzdelmet s annak kárpátaljai helyszíneit részletesen bemutató előadásában Csatáry György, a Rákóczi Egyetem történelemtanára.
A gyerekek számára nagy élményt jelentett a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontban és a mellette található Honfoglalási Emlékparkban tett látogatás, ahol lovaglásra és íjászkodásra, lovaskocsikázásra is lehetőség nyílott. A tárlatvezetés során pedig bepillantást nyertek honfoglaló eleink mindennapi életébe. A hét programjából nem maradhatott ki a tiszaújlaki sóház és a turulmadaras emlékmű felkeresése, annak megkoszorúzása sem. Emellett fontos szerepet kaptak a Rákóczihoz kapcsolódó kárpátaljai mondák és legendák. A gyerekek csoportmunkában dolgozták fel a történeteket: dramatizálták, illusztrálták, képregényként vagy rövid jelenetként mutatták be azokat. Az interaktív feldolgozás segítette a történelmi ismeretek elmélyítését és fejlesztette a kreativitást, az együttműködést és az előadói készségeket. A hét folyamán a fiatalok elkészítették Rákóczi-lapbookjukat is.
Kovács Mónika táborvezető arról tájékoztatott, hogy a délelőtti előadásokat, megbeszéléseket követően kézműves foglalkozásokon vettek részt a táborlakók, akik betekintést nyertek a gyöngyfűzés, a makramézás rejtelmeibe, kipróbálhatták a gyertyaöntést, fonalból karkötőt, kulcstartókat stb. készíthettek. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az egyik nap végén táncházba invitálták a táborlakókat, akik egy másik alkalommal Ki mit tud? vetélkedőn, illetve kvízesten vehettek részt.
A jó hangulatú alkalmakon új barátságok szövődtek, a visszajáró táborlakók között pedig a régi barátságok erősödtek meg. S eközben a gyerekek élményszerű előadások és foglalkozások során megtudhatták, hogy honnan jöttünk, miként éltek, harcoltak őseink, s hogy milyen gazdag örökséget hagytak ránk, melyet feltétlenül meg kell őrizni és tovább kell adni, mondta el a táborvezető.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
