Szívbetegen is lehet sportolni?

A szívbetegeket régen kifejezetten eltiltották a mozgástól, az utóbbi évtizedekben azonban sorra igazolták a kutatások azt a tényt, hogy a rendszeres testmozgás a már kialakult szívbetegségre is jó hatással van. De vajon hogyan fogjon bele a mozgásba az, aki szívproblémákkal él?

A rendszeres mozgás még az infarktuson átesettek esetében is képes javítani a szívizom funkcióját. Az ideális testsúly elérését és megtartását is lehetővé teszi, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, ráadásul oldja a stresszt és javítja a hangulatot - épp ezért a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők rehabilitációjának fontos eszköze. Azt azonban érdemes tudni, hogy akinek szívproblémái voltak vagy vannak, annak semmiképpen nem ajánlatos itt-ott olvasott edzéstervek alapján a saját szakállára belevágni a sportolásba - írja a Házipatika.com.

Mindenképp alapos vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a kezelőorvossal megbeszélve tervezzék meg a személyre szabott edzésprogramot. A kardiológus EKG, terheléses vizsgálat, szívultrahang vagy a veszélyes szívritmuszavarok kiszűrésére alkalmas Holter-vizsgálat alapján dönt arról, milyen határértéken belül, milyen pulzusszámmal, milyen időtartamban mozoghat a beteg. Esetenként arra is szükség lehet, hogy a mozgásprogramra intézményben, gyógytornász vagy orvos felügyeletével kerüljön sor. Ennek eldöntése minden esetben a kardiológus feladata az egyéni paraméterek ismeretében.

Az állapottól függ

A szívbillentyűhibákkal, koszorúér-betegséggel élő, vagy szívinfarktuson átesett, ám panaszmentes betegek számára - ha a terheléses vizsgálat sem igazol problémákat - általában engedélyezni szokták a szabadidős mozgást.

Persze a fokozatosságra itt is szükség van, különösen, ha a beteg korábban nem sportolt. A javaslat általában heti 3-5 alkalommal 10-30 percnyi mozgás, a maximális pulzusszám 40-50 százalékán. Ha a páciens mozgásszegény életmódról szeretne sportosabbra váltani, érdemes a lehető legkisebb időtartammal és intenzitással kezdenie, majd fokozatosan emelnie az alkalmak számát, az intenzitást és az időtartamot, szigorúan odafigyelve az esetleges kellemetlen tünetekre.

Akinek az állapota miatt a fizikai aktivitás fokozott kockázattal jár, annak különösen fontos, hogy az edzésprogramot orvos állítsa össze, és a rehabilitációs program rendszeres orvosi ellenőrzés, pl. vérnyomásmérés és EKG ellenőrzések mellett folyjon. Amíg az önállóan végzett mozgást az illető állapota nem teszi lehetővé, intézetben, szervezett körülmények között, gyógytornász vagy orvos felügyeletével lehet sportolni.

Van, amikor tilos

A megfelelően kiválasztott és kivitelezett sport tehát nemcsak lehetséges, de kifejezetten hasznos is a szív- és érrendszeri betegek számára. Ám nem mindig kezdhető el a napi edzés, torna, futás azok számára sem, akiknek ezt az orvos engedte! Az egészséges embereknek is, de a szívbetegeknek különösen szigorúan tilos a sport heveny, lázas betegség esetén, ha a vérnyomásuk nagyon alacsony vagy épp szokatlanul magas, ha szokatlan, erős szívritmuszavart éreznek, ha kimerültek, nem fogyasztottak elég folyadékot, illetve minden olyan esetben, amikor az orvos ideiglenesen megtiltja a mozgást.

Aki olyan szívbetegséggel él (pl. szívelégtelenség, gyakori szívritmuszavar, angina), amelynél az orvos külön felhívja a figyelmet a sportolás ellenjavallatára, ne írja felül kezelőorvosa döntését. Akinek kardiológusa engedélyezte a sportolást, az se lépje túl a teljesítőképessége határait, ha pedig erős fulladást, szédülést, az ájuláshoz hasonló érzéseket tapasztal, azonnal függessze fel a sportolást, és orvos segítségével tisztázza a tünetek hátterét.