Megkezdődött a békekonferencia Svájcban
 / Közélet

Megkezdődött Svájcban az ukrajnai békekonferencia szombaton. A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója.

A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni.

A konferencia egy pénteki sajtóközlemény szerint a békefolyamat „első lépése”.

A találkozó célja a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás biztosítása az ukrán béketervhez, amely Oroszország teljes kivonulását követeli az elfoglalt ukrán területekről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a találkozón, Olaf Scholz német kancellár közvetlenül a dél-olaszországi Pugliából, a G7-ek találkozójának helyszínéről utazott oda. Az Amerikai Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök képviseli.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem hívták meg. Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.

Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság részt vesz a találkozón, de még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília csak megfigyelőként vesz részt. A szervezők eredetileg azt remélték, hogy Oroszország legfontosabb szövetségeseinek állam- és kormányfői is megjelennek a tanácskozáson.

A találkozó svájci szervezői azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.

Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről.

A tanácskozásnak egy luxushotel ad otthont, amely magasan a Luzerni-tó fölött található - közölte a hirado.hu.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Hirdetés
Címlapról ajánljuk

Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.

Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.

A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.

Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.

A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.