Egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket, bár ez a nemzetközi jog megsértését jelentené, így csak ideiglenes megállapodás lehetne - jelentette ki Petr Pavel cseh államfő abban az interjújában, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a CTK hírügynökség.
Pavel szerint a területfeladás a harctéri helyzetet tükrözné, és a kisebbik rosszat jelentené, szemben a háború folytatásával, ami számos újabb áldozatot és anyagi veszteséget hozna.
Ha egy ilyen "ideiglenes" megállapodás értelmében békefenntartó erőket kellene vezényelni Ukrajnába, akkor abban Csehországnak is részt kellene vennie, mert kezdettől fogva a békefolyamat aktív részese - véli a cseh elnök.
"Szándékosan beszélek ideiglenes megállapodásról, mert semmiféle megállapodásnak nem szabadna jogilag megerősítenie Oroszország területi szerzeményeit. Azzal ugyanis megtagadnánk a területi integritás elvét, amely pedig része az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak"
- szögezte le.
"Ez többé-kevésbé a valóság tudomásul vétele volna, mert Oroszország néhány régiót szilárdan ellenőrzése alatt tart. Ha elismerjük, hogy ideiglenesen megszállás alatt vannak, akkor így is kellene őket neveznünk, nem pedig orosz területeknek"
- tette hozzá Petr Pavel.
Az esetleges területi változásokkal kapcsolatos megállapodás a cseh államfő szerint kizárólag Ukrajna és Oroszország joga. "Nem merek véleményt mondani, hogyan kellene kinéznie a területekről szóló megállapodásnak, ez valóban csak Ukrajna és Oroszország dolga. Nem lenne jó tanácsokat adni, mit adjanak át, mit hagyjanak meg. Ez egyértelműen kívül esik a mi jogkörünkön és kompetenciánkon" - fejtette ki az elnök.
Pavel úgy látja:
az Oroszország elleni nyugati szankcióknak már a kezdetekben határozottabbaknak és erősebbeknek kellett volna lenniük, ez elősegítette volna Ukrajna hatékonyabb védekezését, hogy kisebbek legyenek az emberi és az anyagi veszteségek. "Több ország viszont láthatóan tartott a konfliktus esetleges eszkalációjától"
- jegyezte meg. Szerinte ha Ukrajna korábban hatékonyabb, nagyobb segítséget kapott volna, nem kizárt, hogy a harctéri helyzet ma másképpen nézne ki.
Pavel szerint Csehország esetleges részvétele a békefenntartásban a leendő megállapodás formájától függ.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter korábban kizártnak tartotta, hogy cseh katonák menjenek Ukrajnába.
Az államfő pozitívnak nevezte, hogy a Nyugat és Ukrajna között megkezdődtek a tárgyalások az utóbbinak adandó biztonsági garanciákról. "Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tárgyalások folytatódjanak. Konstruktívan, kompromisszumkészen, de határozottan kell fellépnünk. Nem szabad megengedni, hogy a végén olyan helyzet alakuljon ki, amelyben az agresszor jutalmat kap, míg az áldozatot megbüntetik" - húzta alá a cseh elnök.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
