Lengyelország segíthet Ukrajnának lelőni az orosz drónokat, hogy megvédje saját állampolgárait – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hasonló támogatást Románia is nyújthatna.
Az ukrán államfő erről szeptember 19-én beszélt az újságíróknak, számolt be az RBC-Ukrajna tudósítója.
Zelenszkij szerint helyes lenne közös megoldást találni Ukrajna és Lengyelország számára az orosz drónok jelentette fenyegetésre.
„Nem csak arról van szó, hogy a drón az ukránok fejére essen, mielőtt eléri Lengyelországot, hanem arról, hogy közösen hozzunk döntéseket. Ha nálunk áll a légvédelem, lelőjük mindazt, ami ránk és Lengyelországra tart. Ugyanígy Lengyelország is lelő mindent, ami rájuk, illetve ránk repül”
– magyarázta.
Hozzátette: Lengyelország leginkább Nyugat-Ukrajna régióit segíthetné megvédeni, amennyiben erre lehetősége van.
„De ez nem csak Lengyelország lehet, hanem Románia is. Másokra nem számítunk”
– tette hozzá Zelenszkij.
Orosz drónok Lengyelországban
Szeptember 10-én, az éjszakai orosz támadás során több drón berepült Lengyelország területére. Összesen 16 drón roncsait találták meg, amelyek az ukrán légtérből átrepülve értek földet.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte, hogy az ország légterét legalább 19 alkalommal sértették meg orosz drónok.
Az incidens miatt a NATO története során először aktiválta az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkelyét az orosz drónok lengyel légtérbe hatolása nyomán.
Néhány nappal később Lengyelország elindította a Keleti Őrszem nevű hadműveletet. A NATO főtitkára szerint bár a légtérsértések leginkább a keleti szárnyat érintik, valójában mind a 32 NATO-tagország veszélyben van, hiszen az orosz rakéták hiperszonikus sebességgel percek alatt elérhetik Európa bármely pontját. Ezért kulcsfontosságú a Keleti Őrszem művelet, amely rugalmas védelmet biztosít a légtérsértésekkel és más fenyegetésekkel szemben.
Orosz drónok sértették meg Románia légterét
Egy orosz drón megsértette Románia légterét az ukrán határ közelében, mire a román F–16-osokat riasztották, és figyelmeztették a lakosságot a lehetséges veszélyre. Románia – amely 650 kilométer hosszú határon osztozik Ukrajnával – már több ízben tapasztalta orosz drónok maradványainak becsapódását a háború kezdete óta. A történtek után ismét előtérbe került a légvédelem kérdése, különösen annak fényében, hogy Lengyelország is bevetette saját és szövetséges légerejét hasonló fenyegetés miatt.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy orosz drón szombaton megsértette Románia légterét, a tisztségviselő Moszkvát "felelőtlen eszkalációval" vádolta.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
