Új Facebook csalás terjed: a lényeg, hogy még csak válaszolni sem érdemes ismeretlen, gyanús üzenetekre (illusztráció) Fotó: Mikhail Nilov / Pexels
Új Facebook csalás terjed: a lényeg, hogy még csak válaszolni sem érdemes ismeretlen, gyanús üzenetekre (illusztráció) Fotó: Mikhail Nilov / Pexels

Új adathalász módszerre figyelmeztetnek a kiberbiztonsági szakértők: a csalók olyan Facebook Marketplace-hirdetés képét küldik el SMS-ben, amelyen a címzett neve szerepel eladóként, noha az illető soha nem hirdette meg a terméket. A megtévesztés célja az lehet, hogy az áldozat válaszoljon a furcsa üzenetre, ezzel pedig akaratlanul is megerősítse, hogy telefonszáma aktív. A szakértők szerint már ez az egyszerű reakció is értékes információt jelenthet a bűnözőknek, számolt be az origo.hu.

A Malwarebytes kiberbiztonsági vállalat által bemutatott csalási módszer a Facebook népszerű használtcikk-piacterének, a Marketplace-nek a megjelenését használja fel a megtévesztéshez. A támadók azonban nem feltétlenül a közösségi oldalon keresztül keresik meg az áldozatokat: a vizsgált esetben az Apple iMessage szolgáltatásán érkezett az üzenet.

Az ismeretlen feladó látszólag egyszerű vásárlási szándékkal jelentkezik. Megkérdezi, hogy egy bizonyos termék még megvásárolható-e, majd mellékel egy Facebook Marketplace-hirdetésről készült képet.

A képen a címzett neve látható eladóként, annak ellenére, hogy az illető soha nem kínálta eladásra a szóban forgó terméket.

Hirdetés

A csalók éppen arra számítanak, hogy ez az ellentmondás felkelti az áldozat kíváncsiságát, aki válaszolni fog az üzenetre.

Miért veszélyes válaszolni egy hamis Facebook Marketplace-hirdetésre?

Egy ilyen üzenet láttán sokan ösztönösen tisztázni szeretnék a félreértést. Megírják az ismeretlen feladónak, hogy nem ők adták fel a hirdetést, vagy megkérdezik, honnan származik a nevükkel ellátott kép.

A Malwarebytes szakértői szerint azonban könnyen lehet, hogy a csalók pontosan ezt a reakciót szeretnék kiváltani.

Amikor valaki válaszol egy ismeretlen feladótól érkező üzenetre, azzal megerősítheti, hogy az adott telefonszám valóban működik, és aktívan használják.

Ez az információ önmagában is értékes lehet a csalók számára. Az így azonosított telefonszámokat későbbi adathalász kísérletekhez használhatják fel, vagy más bűnözőknek is továbbadhatják.

A kezdeti üzenetváltás ráadásul további megtévesztési kísérletekhez vezethet.

A támadók egy későbbi beszélgetés során személyes adatokat próbálhatnak megszerezni, rosszindulatú weboldalakra irányíthatják a címzettet, vagy akár a Facebook-fiókjához is megpróbálhatnak hozzáférni.

A Malwarebytes ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konkrétan vizsgált üzenetek mögött álló végső célt nem sikerült egyértelműen azonosítani. A fiókátvétel ezért lehetséges forgatókönyv, nem bizonyított következmény.

Honnan tudhatják a csalók a nevünket és a telefonszámunkat?

Az új módszer egyik legmegtévesztőbb eleme, hogy a hamis hirdetésen a megkeresett személy valódi neve szerepel.

Hirdetés

A Malwarebytes által vizsgált esetben azonban a hirdetéshez mellékelt profilkép nem a címzetthez tartozott, hanem egy másik, vele azonos nevű Facebook-felhasználóhoz.

Ez arra utalhat, hogy a támadók olyan adatbázist használnak, amelyben telefonszámok és személynevek szerepelnek egymás mellett.

Az ilyen információk korábbi adatszivárgásokból is származhatnak, de a konkrét esetben az adatok eredete nem tisztázott.

A név és a telefonszám összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a csalók személyre szabottnak tűnő, ezért hihetőbb üzeneteket küldjenek.

A hamis Facebook Marketplace-hirdetés képe pedig tovább erősítheti a megtévesztést, különösen akkor, ha a címzett első pillantásra nem veszi észre, hogy a profilkép valójában nem hozzá tartozik.

Mit tegyünk, ha ilyen Facebook-csalásra utaló SMS-t kapunk?

A Malwarebytes legfontosabb tanácsa, hogy ne válaszoljunk az ismeretlen feladótól érkező, gyanús üzenetre, még akkor sem, ha csak azt szeretnénk közölni, hogy a hirdetés nem tőlünk származik.

A szakértők több további óvintézkedést is javasolnak:

  • Ne nyissuk meg az üzenetben szereplő hivatkozásokat. A csalók olyan weboldalakra irányíthatnak, amelyek személyes adatokat próbálnak megszerezni.
  • Ne adjunk meg személyes adatokat vagy egyszer használatos biztonsági kódokat. Az SMS-ben kapott belépési és ellenőrző kódokat sem szabad továbbítani ismeretleneknek.
  • A Facebook alkalmazásában ellenőrizzük a hirdetést. Ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy valóban létezik-e a nevünkkel feladott hirdetés, közvetlenül a Facebookot nyissuk meg, ne az üzenetben kapott hivatkozást.
  • Ellenőrizzük a fiókunk biztonságát. Érdemes átnézni a bejelentkezési előzményeket és a biztonsági beállításokat.
  • Jelentsük a hamis profilt. Ha valaki valóban a nevünkkel vagy a profilunkkal visszaélve hirdet, jelezzük ezt a Facebooknak.
  • Gyanús fiókhozzáférés esetén kérjünk segítséget. Ha felmerül, hogy illetéktelenek hozzáfértek a Facebook-fiókunkhoz, a facebook.com/hacked oldalon tájékozódhatunk a helyreállítás lehetőségeiről.

Az új módszer arra is rámutat, hogy az internetes csalások nem mindig kezdődnek pénz, jelszó vagy bankkártyaadatok közvetlen megszerzésére irányuló kéréssel.

Előfordulhat, hogy a bűnözők elsőként csupán azt szeretnék megtudni, valódi, aktívan használt telefonszámot értek-e el. Ehhez pedig elegendő lehet egyetlen, látszólag ártalmatlan válasz is.

Az online piactereken elkövetett csalások korábban is jelentős anyagi károkat okoztak. Egy mosonmagyaróvári nő például több mint ötmillió forintot veszített egy vasaló eladásakor. A magát vásárlónak kiadó elkövető egy csomagszállító szolgáltatás nevében küldött adathalász hivatkozást, amelyen keresztül a sértett megadta banki adatait. A csalók ezek felhasználásával szerezték meg a pénzét.

Az ukrán kiberrendőrség korábban részletesen ismertette az internetes csalások leggyakoribb módszereit. A hatóságok szerint az online vásárlásokkal kapcsolatos megtévesztések és az adathalászat különösen gyakoriak, de a banki alkalmazottnak kiadó telefonos csalók is komoly veszélyt jelentenek. A bűnözők sok esetben valódi weboldalakra hasonlító hamis felületekkel próbálnak személyes adatokat megszerezni.

A megtévesztésre épülő kibertámadások más formái is terjednek. Egy korábbi kiberbiztonsági jelentés szerint a hamis hibaüzeneteket használó ClickFix-módszer különösen gyorsan terjedt. A támadók pszichológiai manipulációval próbálják rávenni a felhasználókat olyan műveletekre, amelyek veszélyeztethetik számítógépük és személyes adataik biztonságát.

Hirdetés

A csalók nemcsak ismert internetes szolgáltatások, hanem hivatalos intézmények nevével is visszaélnek. Ukrajnában az Állami Adószolgálat nevében küldtek hamis e-maileket, amelyek rosszindulatú hivatkozásokat tartalmaztak. A hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a megtévesztő üzenetek akár a felhasználók számítógépének távoli vezérlését lehetővé tevő szoftverek telepítéséhez is vezethetnek.

Kárpátalján is előfordult, hogy a csalók egy ismert tisztségviselő személyazonosságát használták fel. Miroszlav Bileckij kormányzó nevében hamis leveleket küldtek vállalkozóknak, amelyekben a hadsereg támogatására kértek pénzt. A megyei katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy sem ő, sem helyettesei nem küldtek ilyen megkereséseket, és óvatosságra intette az érintetteket.

 

Hirdetés

Forrás