PET-palackból is lehet hidrogént készíteni úgy, hogy közben szinte egyáltalán nem kerül a levegőbe semmilyen károsanyag – koreai kutatók kidolgozták a módszert, amely két legyet üthet egy csapásra.
A műanyagszennyezés óriási problémát jelent a világban, és megoldásért kiált – ezt hallották meg korai kutatók, akik ki is dolgoztak egy olyan megoldást, amely képes kezelni a műanyagszennyezés problémáját, miközben zöld energiát állít elő.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban bemutatott megoldás koncepciója nem teljesen újszerű, ám lényegesen jobb a hagyományos módszereknél – írja a Gizmodo nyomán a hvg.hu.
Az „ATT”, azaz a lúgos hőkezelés alacsony hőmérsékleten, bonyolult hulladékválogatás szükségessége nélkül állít elő nagy tisztaságú hidrogént, ráadásul a folyamat során nem is keletkeznek üvegházhatású gázok.
A módszer nemcsak azért fontos, mert képes hasznosítani a rengeteg műanyaghulladékot, hanem azért is, mert a világnak égető szüksége van a tiszta energiaforrásokra – így a hidrogénre is. Ezt gyakran emlegetik, mint ígéretes, tiszta üzemanyagot, mivel nem bocsát ki a Földet károsító anyagokat, például szén-dioxidot.
A gond csak az, hogy a bolygónkon nincsenek könnyen kitermelhető, ráadásul tiszta hidrogénforrások – emeli ki a portál. Ez azt jelenti, hogy elő kell állítani azt, ami nem egyszerű, és nem is minden esetben teljesen környezetbarát.
Hogy megoldják ezeket a problémákat, a mérnökök többféle módszert is vizsgálnak a műanyaghulladék hidrogénné történő átalakítása érdekében. A koreai kutatók által kidolgozott megközelítés a lúgos hőkezelést alkalmazza, amely véleményük szerint alkalmas lehet a műanyagok újrahasznosítására.
Az ATT-t eredetileg arra fejlesztették ki, hogy biomasszát – például tengeri moszatokat – alakítson át széndioxid-mentesen hidrogénné. Felmerült azonban bennük a kérdés, hogy egy hasonló megközelítés alkalmas lehet-e a műanyagok újrahasznosítsa terén is.
Ennek kiderítésére próbára tették a kissé módosított módszert több gyakori műanyag esetében is – egészen pontosan a polietilén-tereftalát (PET), a polietilén (PE) és a polipropilén (PP) esetében vizsgálták meg, hogy átalakíthatók-e hidrogénné.
Elsőre a PET-ből lényegesen több hidrogént tudtak előállítani, mint PE-ből vagy PP-ből, ami azzal magyarázható, hogy utóbbi kettő kizárólag szén-hidrogén-kötésekből áll – ennek megoldására a fő reakció előtt rövid időre enyhe hőnek és oxigénnek tették ki őket. A módszer működött, ezután már mindhárom műanyag hatékonyan lebomlott.
A szakemberek így a három műanyagtípus esetében 43,7, 51,9 és 30,2 millimólos hidrogéngáz-hozamot értek el grammonként. Ezek összevethetők más, kevésbé környezetbarát eljárások eredményeivel.
Egy csapásra azonban ez még nem fogja megoldani a műanyagszennyezés problémáját, mivel még csak „kicsiben” próbálták ki módszert – így nem bizonyított, hogy skálázva is megéri így lebontani a különféle műanyaghulladékokat.
A szakemberek azonban nem adják fel, további kutatásokat terveznek a folyamat optimalizálása és gazdasági életképességének értékelése érdekében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
