Tovább drágul az olaj: a Brent ismét átlépte a 90 dolláros határt

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Újra 90 dollár fölé emelkedett a Brent típusú kőolaj jegyzése, miután az Egyesült Államok immár másfél hete folyamatos légicsapásokat hajt végre iráni célpontok ellen. Az olaj ára azért ugrott meg ilyen gyorsan, mert a befektetők szerint a konfliktus már nem csupán katonai, hanem a globális energiaellátást is veszélyezteti.

Egyetlen hét alatt csaknem 10 százalékkal emelkedett a Brent típusú olaj ára. Míg múlt hét hétfőn még 82-83 dollár körül mozgott a hordónkénti árfolyam, péntekre már 88 dollár fölé emelkedett, hétfőn pedig áttörte a lélektani 90 dolláros szintet.

A Brent ára július 13-án még 82-83 dollár körül mozgott, majd a hét folyamán fokozatosan emelkedett. Péntekre 88,10 dolláron zárt, hétfőn pedig újabb több mint 3 százalékos ugrással 90-91 dollár közé emelkedett, ami június közepe óta a legmagasabb szintnek számít. A múlt heti közel 16 százalékos emelkedés hónapok óta a legerősebb heti teljesítmény volt az olajpiacon, ami jól mutatja, milyen gyorsan változott meg a befektetők kockázati megítélése.

Az árfolyam emelkedésének legfontosabb oka, hogy a hétvégén tovább mélyült az amerikai-iráni konfliktus.

Az Egyesült Államok immár kilencedik egymást követő éjszaka hajtott végre légicsapásokat iráni katonai célpontok ellen, miközben Irán újabb támadásokkal válaszolt.

A piac számára azonban ennél is fontosabb fejlemény, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a Hormuzi-szorosra, amelyen a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy ötöde halad át. Az elmúlt napokban több incidens is történt a térségben: brit hatóságok egy lángoló hajóról számoltak be Omán közelében, iráni források pedig két olajszállító tanker felrobbanásáról beszéltek. A tankerforgalom eközben tovább lassult, ami növeli annak kockázatát, hogy tartós fennakadások alakulnak ki a nyersolaj szállításában – írja a Reuters.

A Barclays elemzői szerint a befektetők továbbra is alábecsülhetik a Hormuzi-szorosban kialakuló ellátási zavarok gazdasági következményeit. Ha a hajóforgalom tartósan korlátozott marad, az nemcsak az iráni, hanem a Perzsa-öböl más nagy exportőreinek – köztük Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak és az Egyesült Arab Emírségek – kivitelét is érintheti.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a globális olajkészletek jelenleg ötéves mélypont közelében járnak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekhez képest jóval kisebb puffer áll rendelkezésre egy esetleges hosszabb ellátási zavar kezelésére, ezért a piac rendkívül érzékenyen reagál minden újabb katonai fejleményre.

Az amerikai hadvezetés szerint a legutóbbi légicsapások elsődleges célja már nem csupán az iráni katonai infrastruktúra rombolása volt, hanem azoknak a képességeknek a megsemmisítése is, amelyek veszélyeztethetik a Hormuzi-szoros hajóforgalmát. A CENTCOM közlése szerint a vasárnapi támadási hullámban kilenc iráni katonai célpontot értek találatok, miközben Washington továbbra is kettős stratégiát követ:

az amerikai hadsereg folytatja az iráni katonai célpontok elleni műveleteket, ugyanakkor igyekszik biztosítani a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának működését.

A konfliktus azonban már így is érezhetően visszavetette az energiaszállításokat. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szerint a Hormuzi-szoros ugyan továbbra is nyitva van, de a rajta áthaladó olaj- és energiaszállítás volumene már csak a háború előtti szint mintegy kétharmadát éri el. Ez azt jelenti, hogy a piac által beárazott kockázat már nem pusztán elméleti: a katonai konfliktus közvetlenül is érezteti hatását a globális energiaellátásban, ami tovább növeli az olajárakra nehezedő emelkedő nyomást - közölte a vg.hu.