Csak királynőkből áll ez a különleges japán hangyafaj

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Különleges hangyafajt vizsgáltak japán kutatók: a Temnothorax kinomurai nevű fajban nincsenek hímek és dolgozók, kizárólag királynők élnek. A faj ivartalan szaporodással hoz létre újabb utódokat, miközben fennmaradásához más hangyák kolóniáit használja fel.

Egy ritka japán hangyafaj, a Temnothorax kinomurai egészen különleges módon tartja fenn magát: nincsenek sem hímjei, sem dolgozói, kizárólag királynőkből áll. Túlélése érdekében más hangyák fészkeit foglalja el, majd ivartalan szaporodással hoz létre újabb királynőket.

Míg a legtöbb hangyakolóniában a szerepek élesen elkülönülnek – a királynő petéket rak, a dolgozók gondoskodnak a fészekről és az utódokról, a hímek pedig részt vesznek a szaporodásban –, ez a Japánban élő faj drasztikusan eltér a többitől, hiszen minden ismert egyede királynővé fejlődik – írja a Live Sicence. 

Királynőkből álló klónsereg mások kolóniáiban 

Önálló kolónia fenntartására a T. kinomurai képtelen. A fiatal királynők ehelyett egy rokon hangyafaj, a Temnothorax makora fészkébe hatolnak be, ahol megpróbálják elűzni vagy megölni a gazdakirálynőt, és megtörni a helyi dolgozók ellenállását - írja az origo.hu.

Amennyiben a hatalomátvétel sikeres, a gazdafaj dolgozói az idegen királynő utódait gondozzák tovább. Ők felelnek a táplálékszerzésért és a következő nemzedék felneveléséért is, így a T. kinomurai a túlélés érdekében teljes mértékben a megtámadott kolónia munkaerejére van utalva. 

Laboratóriumi megfigyelések 

A kutatók hat olyan kolóniát gyűjtöttek be, amelyeket T. kinomurai királynők vezettek, majd laboratóriumi körülmények között, dobozokban figyelték meg a viselkedésüket. Az első vizsgálati szakaszban 43 utód fejlődését követték nyomon, és a nemi szervek elemzése alapján bebizonyosodott: egyetlen hím vagy dolgozó sem volt köztük, mindegyikük királynő volt.

Ezt követően ezeket a fiatal, párosodás nélkül felnőtt királynőket új gazdakolóniákkal rakták össze. Közülük hét egyednek sikerült átvennie az irányítást. A sikeres királynők összesen 57 utódot hoztak a világra, és kivétel nélkül ezek mindegyike szintén királynővé vált. 

Két ritka stratégia találkozása 

A faj érdekessége, hogy két már ismert túlélési stratégiát kapcsol össze:

• Ivartalan szaporodás (partenogenezis): A királynők hímek közreműködése nélkül hoznak létre utódokat. 
• Szociális parazitizmus: A faj más hangyák dolgozóit használja fel saját utódainak felnevelésére. 

A kutatók szerint ez a kombináció különösen ritkának számít. Bár más hangyafajoknál is előfordulhat önklónozás, és az élősködő életmód sem ismeretlen, a T. kinomurai esetében a vizsgálatok alapján e két jelenség együttesen van jelen, miközben a fajból teljesen hiányoznak a hímek és a saját dolgozók.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy ennél a fajnál az ivartalan szaporodás előnyei kerülhettek előtérbe. Mivel a T. kinomurai már egyáltalán nem nevel ki saját dolgozókat, az ivaros szaporodással járó előnyök nagy része vélhetően kevésbé fontos a fennmaradása szempontjából.