Figyelemre méltó eredményt értek el japán kutatók: egy japán levelibéka bélrendszeréből izolált baktérium egyetlen kezelést követően teljesen eltüntette a vastagbélrákos daganatokat kísérleti egerekben. Bár a felfedezés új lehetőségeket nyithat a daganatellenes terápiák fejlesztésében, a módszert embereken egyelőre nem vizsgálták, ezért klinikai alkalmazásról még korai beszélni.
Egy japán levelibéka bélrendszeréből izolált baktérium már egyetlen kezelést követően megszüntette a vastagbélrákos daganatokat a kísérleti egerekben. A baktérium nemcsak közvetlenül a rákos sejteket károsította, hanem ezzel párhuzamosan az állatok immunrendszerét is aktiválta. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények egyelőre kizárólag állatkísérletekből származnak.
A Japan Advanced Institute of Science and Technology (JAIST) intézet kutatói összesen 45 baktériumtörzset gyűjtöttek be japán levelibékák, tűzhasú gőték és fűgyíkok bélrendszeréből. A laboratóriumi vizsgálatok során ezek közül kilenc törzs mutatott számottevő rákellenes hatást, a leghatékonyabbnak pedig végül az Ewingella americana nevű baktérium bizonyult. A felfedezésről a Gut Microbes című szakfolyóirat számolt be - írja az origo.hu.
Egyetlen dózis után eltűntek a daganatok
A kutatók az E. americana baktériumot közvetlenül a kísérleti egerek véráramába juttatták.
A vastagbélrákos állatoknál már egyetlen kezelés elegendő volt ahhoz, hogy minden kimutatható daganat eltűnjön.
- Ezt a jelenséget az orvosi szaknyelv teljes válasznak nevezi, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok már semmilyen daganat jelenlétét nem mutatják ki.
Az alkalmazott egérmodellben a baktériumos kezelés ráadásul hatékonyabbnak bizonyult a kontrollként használt hagyományos terápiáknál, amelyek között egy kemoterápiás készítmény és egy immunellenőrzőpont-gátló gyógyszer is szerepelt.
- Az immunellenőrzőpont-gátló megakadályozza, hogy a daganat blokkolja az immunrendszert.
A szakemberek ugyanakkor nyomatékosították, hogy az eredményeket embereken egyelőre nem igazolták. A kísérlet csupán azt bizonyítja, hogy a koncepció működőképes lehet, de a terápia hatékonyságának és biztonságosságának igazolása még további, alapos vizsgálatokat igényel.
Kétféleképpen támadta a rákot
Az E. americana egyrészt közvetlenül károsította a rákos sejteket. Mivel a baktérium fakultatív anaerob – vagyis oxigéndús és oxigénszegény környezetben egyaránt képes élni –, zavartalanul tud szaporodni a daganatok gyakran oxigénhiányos belsejében is.
A kezelést követően a baktériumok bejutottak a daganatokba, ahol 24 órán belül mintegy háromezerszeresükre szaporodtak, miközben közvetlenül és folyamatosan roncsolták a tumorsejteket.
A terápia másrészt a szervezet immunrendszerét is erőteljesen mozgósította. A daganatokban megnőtt a különböző feladatokat ellátó immunsejtek (T-sejtek, B-sejtek és neutrofil granulociták) száma, amelyek felismerik a kóros sejteket, ellenanyagokat termelnek, és részt vesznek a gyulladásos válaszreakciókban. Mindemellett ezek az immunsejtek olyan jelzőanyagokat – TNF-alfa és interferon-gamma molekulákat – is felszabadítottak, amelyek tovább erősítik az immunválaszt, és aktívan elősegítik a rákos sejtek pusztulását.
A daganatokban halmozódott fel a baktérium
Az E. americana elsősorban a daganatokban gyűlt össze, az egészséges szervekben viszont nem telepedett meg.
A célzott felhalmozódásban több tényező is közrejátszhatott.
- A daganatok oxigénszegény belseje kimondottan kedvezett a baktérium szaporodásának.
- A baktériumok túlélését a rákos sejtek által termelt CD47 fehérje is segíthette. Ez a molekula ugyanis egyfajta „ne pusztíts el” jelzést küld az immunrendszernek, így a daganat környezetében csökken az immunaktivitás, ami nemcsak a rákos sejteket, hanem a bennük megbújó baktériumokat is megóvta az immunsejtek támadásától.
- A tumorokat behálózó erek gyakran szabálytalan felépítésűek és a szokásosnál jóval áteresztőbbek, ami megkönnyítette a vérben keringő baktériumok bejutását a daganatszövetbe.
- Mindemellett a rákos sejtek megváltozott anyagcseréje olyan tápanyagokat biztosíthatott, amelyek bőségesen támogatták a baktériumok gyors növekedését.
Átmeneti gyulladást okozott a kezelés
A baktériumok figyelemre méltó gyorsasággal eltűntek az állatok véráramából: mennyiségük körülbelül 1,2 óránként a felére csökkent, 24 óra elteltével pedig már egyáltalán nem lehetett kimutatni őket. Az egészséges, létfontosságú szervekben – a májban, a tüdőben, a vesékben és a szívben – sem találtak baktériumokat. Maga a kezelés mindössze egy enyhe gyulladást okozott, amely három napon belül nyomtalanul megszűnt, és a hatvannapos megfigyelési időszak alatt semmilyen tartós toxikus hatást nem észleltek.
A jövőbeli kutatások során a szakemberek azt fogják vizsgálni, hogy ez a módszer más szolid daganatoknál is sikerrel alkalmazható-e.
- A szolid daganatok tömör szövetszaporulatot alkotó rákos elváltozások. Ilyen például az emlőrák, a hasnyálmirigyrák vagy a melanóma.
Mindemellett tanulmányozni szeretnék az optimális adagolást, illetve a baktériumok közvetlenül a daganatba történő befecskendezésének lehetőségeit is. Végül arra is választ keresnek, hogy az eljárás más, már meglévő terápiákkal – például kemoterápiával vagy immunterápiával – kombinálva hozhat-e még látványosabb eredményeket.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
