Közel harminc év után sikerült feltárni két, rozspollenben található molekula pontos térszerkezetét, amelyek korábbi állatkísérletek alapján daganatellenes hatással rendelkezhetnek. A kutatók szerint az eredmény új lendületet adhat a rákellenes gyógyszerek fejlesztésének, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a felfedezés még nem jelent új daganatellenes kezelést emberek számára.
A Northwestern Egyetem kutatóinak sikerült meghatározniuk két rozspollenben található különleges molekula pontos térszerkezetét. A vegyületekre már közel harminc éve felfigyeltek, ugyanis állatkísérletek alapján képesek lehetnek lassítani a daganatok növekedését.
A kutatás sajnos hosszú időre elakadt, mert a molekulák háromdimenziós szerkezetét mostanáig nem tudták feltérképezni. A friss eredmények azonban segíthetnek tisztázni, miként lépnek kapcsolatba ezek az anyagok az immunrendszerrel, ami új kiindulópontot jelenthet a daganatellenes terápiák fejlesztésében - írja az origo.hu.
Miért volt fontos a daganatellenes molekulák pontos szerkezetének ismerete?
A molekulák alakjának ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztában legyünk a biológiai hatásmechanizmusaikkal; már egy apró térszerkezetbeli eltérés eldöntheti, hatékony-e az adott molekula a rákterápia során vagy sem.
A Northwestern Egyetem kémikusai laboratóriumi körülmények között lépésről lépésre felépítették a rozspollenben található két rákellenes vegyületet, így a világon elsőként sikerült leírniuk a szekalozid A és B pontos szerkezetét.
Karl A. Scheidt, a kutatás vezetője szerint a térszerkezetet ismerve a tudósok immár megvizsgálhatják, hogy a molekulák mely részei felelősek a feltételezett daganatgátló hatásért.
E tudás birtokában a jövőben jobb, célzottabb molekulaváltozatokat tervezhetnek.
A természet, mint a gyógyszerkutatás ihletadója
A gyógyszeripar sokszor fordult a természethez megoldásokért; egy ismert kemoterápiás szer hatóanyagát, a taxolt például a tiszafa kérgéből vonják ki, míg a sztatinok eredetileg gombákból származnak.
Scheidt hangsúlyozta, hogy bár a természetes vegyületek önmagukban nem mindig használhatók gyógyszerként, kiváló kiindulási alapot jelentenek. Kémiai módosításokkal ugyanis olyan változatok készíthetők belőlük, amelyek stabilabbak, jobban felszívódnak, és csak a rákos sejtekre hatnak.
Jóllehet a prosztata egészségének támogatására a rozspollen-kivonatot napjainkban is árusítják étrend-kiegészítőként, gyógyszert eddig nem készítettek belőle. Ennek egyik legfőbb oka éppen az, hogy nem volt világos a benne lévő kulcsmolekulák pontos szerkezete.
A molekulák laboratóriumi szintézise
A rozspollenben található molekulák térszerkezetét először hagyományos vizsgálati módszerekkel (például mágnesesmagrezonancia-spektroszkópiával) próbálták meghatározni, de nem jártak sikerrel. Ezért a szakértők végül a totálszintézis néven ismert eljárás mellett döntöttek, vagyis laboratóriumban létrehozták a természetes molekulák mesterséges másait.
A feladatot nehezítette, hogy a szekalozid A és B közepén van egy különleges, gyűrű alakú rész, amit laboratóriumban nagyon nehéz pontosan lemásolni. A tudósok ezért bevetettek egy trükköt: először egy nagyobb, lazább szerkezetet építettek, majd ezt „zsugorították” össze a végleges, kisebb méretre. A módszerrel két lehetséges formát is elkészítettek, majd mindkettőt összehasonlították a természetes rozspollenből származó eredeti mintával.
A két laboratóriumi verzió közül csak az egyik mutatott tökéletes egyezést a természetessel, így végre kiderült, pontosan hogyan is néznek ki a keresett molekulák.
Következő lépésként a kutatók azt szeretnék kideríteni, hogy a molekulák miként lépnek kölcsönhatásba az immunrendszerrel. Ehhez jelenleg is keresik az immunológiai kutatásban jártas partnereket.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
