Michel de Nostredame, vagyis Nostradamus évszázadok óta a világ legismertebb jósai közé tartozik. Homályos, költői nyelven megfogalmazott próféciáit ma is sokféleképpen értelmezik, és rendszeresen felmerülnek olyan állítások, amelyek szerint egyes négysorosai napjaink vagy a közeljövő eseményeire utalhatnak. Fontos azonban, hogy ezek az értelmezések nem tekinthetők tudományosan igazolt előrejelzéseknek.
A francia asztrológus ma is a leghíresebb jósnak számít. Michel de Nostredame, avagy Nostradamus látomásait továbbra is sokan igyekeznek megfejteni.
1503 decemberében jött a világra Michel de Nostredame, avagy ismertebb nevén Nostradamus Dél-Franciaországban, és 1566. július 2-án hunyt el. A francia reneszánsz neves alakja IX. Károly francia király udvari orvosa volt, képzett csillagász és asztrológus, valamint gyógyszerész, a hírnevét azonban elsősorban a különböző jóslatainak köszönheti. Ezeket az 1555-ben megjelent A próféciák című kötetében foglalta össze, amiket a hívei a mai napig szívesen értelmeznek - írja az origo.hu.
Ki volt valójában Nostradamus?
Michel de Nostradame 1503 decemberében jött a világra a franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban. A fiatal Nostradamus latint, görögöt, hébert és orvostudományt is tanult, majd az 1520-as években megszerezte az orvosi alapdiplomáját, habár az iskolája a bubópestis miatt bezárt, amikor még diák volt. Miután befejezte hivatalos tanulmányait, Nostradamus a gyógynövényeket tanulmányozta és a pestis áldozatait kezelte, amely a korszak egyik legfélelmetesebb betegsége volt. Élete során kétszer nősült és nyolc gyermeke született.
Nostradamus híres, költői jóslatai
Az orvos és francia asztrológus az 1550-es években kezdett évkönyveket írni, amelyekben a feltételezett tehetségére támaszkodva tett előrejelzéseket az elkövetkező év eseményeiről és időjárási viszonyairól. Ezek az olcsó, népszerű kiadványok a költői jóslatokról váltak ismertté, és a szélesebb közönség előtt is ismertté tették Nostradamus nevét, majd 1555-ben megjelent a kultikus műve, a Les Prophéties (A próféciák) című kötet első változata.
A jóslatokat négysoros, rímes versekben – kvatrainokban – fogalmazta meg, nagyjából 900–950 darabot, százanként „századokba”, azaz centuriákba rendezve. Ezeket a szövegeket nevezzük ma úgy, hogy Nostradamus jóslatai. A nyelvezet szándékosan kódolt és kevert: francia, latin, néha spanyol és más nyelvek elemei vegyülnek bennük, tele elírásokkal, rövidítésekkel, valamint homályos utalásokkal. Habár sokan szkeptikusan szemlélik őket, Nostradamus jövendöléseit manapság is gyakran értelmezik, olvassák és tanulmányozzák azok, akiket érdekelnek a jóslatok.
Mit jósolt idénre Nostradamus?
A jövőbelátó a feltételezések szerint 2026-ra is megjósolt különböző eseményeket. Nostradamus idénre vonatkozó négysorosainak egyik versszakában egy „aranyból álló nagy torony” képe bukkan fel, amely „porrá lesz a szelekben.”. Az értelmezések szerint ez a globális pénzügyi rendszer összeomlására utal - írta meg a BorsOnline.
A legismertebb sorai között a jós „tűz és víz harcát” is említi, amely mögött sokan egy, a klímaváltozás miatti természeti katasztrófa képét látják kirajzolódni. Továbbá azt írta, hogy:
A fény átszeli az éjt, s az ember rettegve néz fel az égre
-, ami sokak szerint egy idegen civilizáció érkezését vetíti előre.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
