A görögkatolikus felekezeti oktatás Kárpátalján évszázadokon át szorosan összefonódott az egyház életével. A szovjet rendszer azonban erőszakkal felszámolta a görögkatolikus egyház működését, ezzel együtt ellehetetlenítette a vallási alapú nevelést és oktatást is. Az egyházi intézményeket államosították, a hitoktatás pedig hosszú időre az illegalitásba kényszerült. Csak Ukrajna függetlenné válása és az egyház újjászerveződése után nyílt lehetőség arra, hogy a görögkatolikus oktatás ismét intézményes keretek között szolgálhassa a közösséget.
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületében 2003-ban nyitotta meg kapuit a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum, amelyet a következő években több óvoda alapítása követett. Ezek közé tartozik a Batári Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda is, amely idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A jubileum alkalmából az intézmény előadássorozatot indított „Az egyház apostoli feladata az oktatásban és a nevelésben” címmel. A rendezvénysorozat első előadásának június 26-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont.
A jubileumi előadássorozat első vendége Rubovszky Rita, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia oktatási főtanácsadója volt, aki „Új reménytérképek tervezése a magyar katolikus oktatásban” címmel tartott előadást.
A megjelenteket Lődár Jenő, a Batári Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja köszöntötte, aki mindenekelőtt hálát adott az elmúlt húsz esztendőért. Mint fogalmazott, „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van” (Jak 1,17), ezért hálával tartozunk azért is, hogy Isten eszközeiként szolgálhatjuk az Ő kegyelmét és gondviselését. Hangsúlyozta: az évforduló nem csupán visszatekintésre ad alkalmat, hanem arra is, hogy újra tudatosítsák közös küldetésüket az oktatás és a nevelés szolgálatában.
Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke köszöntőjében rámutatott: az egyház a kezdetektől fogva tanító egyház volt. Jézus Krisztus földi működésével maga a tanítás szolgálata is elkezdődött, amelyet az egyház a történelem minden korszakában folytatott, még akkor is, amikor működését megpróbálták ellehetetleníteni. Felidézte, hogy a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye mintegy harminc évvel ezelőtt kezdhette meg újjászerveződését, és azóta fokozatosan ismét jelen van nemcsak a templomok falai között, hanem az oktatás és a nevelés területén is. Kívánságként fogalmazta meg, hogy ez a szolgálat tovább erősödjön, és olyan nemzedékek nőjenek fel, akik számára Isten országának keresése jelenti az elsődleges értéket.
Udud Zita, a Batári Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda vezetője elmondta, számára az intézmény vezetése nem egyszerű munkakör, hanem Istentől kapott küldetés. Hiszi, hogy minden gyermek különleges ajándék, a velük végzett nevelőmunka pedig egy jobb jövő építését szolgálja. Az óvodában és az iskolában a keresztény értékrend, a szeretet és a kölcsönös tisztelet határozza meg a mindennapokat. Meggyőződése szerint létfontosságú, hogy ezek az intézmények fennmaradjanak, mert ahol megszűnik az óvoda vagy az iskola – különösen egy keresztény szellemiségű intézmény –, ott előbb-utóbb maga a település is hanyatlásnak indul.
Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja hangsúlyozta: Jézus az evangéliumokban különös szeretettel és védelemmel fordul a gyermekek felé. A gyermekek szolgálata ezért nemcsak emberi, hanem lelki értelemben is kivételes jelentőségű feladat. Ugyanakkor a mai világ kihívásaira tudatos, átgondolt válaszokat kell adni. Ezért különösen fontos a keresztény oktatás jövőjének megtervezése, a reményt adó utak keresése és a folyamatos megújulás. Elismeréssel szólt a kárpátaljai egyházi fenntartású bölcsődék, óvodák és iskolák pedagógusainak, valamint a szülői közösségek áldozatos munkájáról.
Rubovszky Rita, előadását megelőzően, személyes benyomásait osztotta meg kárpátaljai látogatásáról. A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban és a batári óvodában szerzett tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: a sok nehézséggel küzdő kárpátaljai magyar közösség sokszor magasabb erkölcsi és hitbéli értékeket tud felmutatni, mint a jóval kedvezőbb körülmények között élő társadalmak. Külföldi tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy Isten országának reménytérképei nem a kényelem logikáját követik. Megköszönte a jelenlévőknek, hogy kitartó szolgálatukkal és hiteles életükkel reményt közvetítenek mások felé.
Előadásában arra kereste a választ, milyen küldetése és milyen válaszai lehetnek a katolikus oktatásnak a XXI. század társadalmi kihívásaira. Kiemelte: a katolikus iskola nem egyszerűen intézmény, hanem küldetés. Ez a küldetés megjelenik az iskola légkörében, emberi kapcsolataiban, pedagógiai szemléletében és mindennapi működésében. Már az első találkozáskor éreznie kell a gyermeknek, hogy olyan közösségbe érkezett, ahol elfogadják, értékként tekintenek rá, és megerősítést kap saját identitásában. A katolikus iskola nem szolgáltató intézmény, hanem olyan kapcsolati tér, ahol Isten, a pedagógusok, a gyermekek és a családok élő közösséget alkotnak.
Az előadó rámutatott arra is, hogy a korábbi évtizedek intézményközpontú szemlélete háttérbe szorította az iskola közösségformáló szerepét. A keresztény pedagógia ezzel szemben minden ember veleszületett méltóságából indul ki. Minden gyermek egyedi személyiség, saját történettel, képességekkel és kihívásokkal érkezik az iskolába. A pedagógus feladata ezért nem az egyformaság kikényszerítése, hanem az egyéni fejlődési utak támogatása. A valódi igazságosság nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt kapja, hanem azt, hogy minden gyermek megkapja azt a segítséget, amelyre személy szerint szüksége van.
Rubovszky Rita hangsúlyozta: a katolikus iskola a remény szolgálatát végzi. A keresztény ember számára nincs elveszett gyermek, mert minden emberben ott rejlenek az Istentől kapott talentumok. Kitért a katolikus intézményeket érő társadalmi kritikákra – különösen a szegregáció kérdésére –, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valóság ennél jóval összetettebb. A keresztény iskoláknak egyszerre kell biztonságos, rendezett környezetet teremteniük, miközben nyitottak maradnak a hátrányos helyzetű gyermekek befogadására is.
Az előadó szerint a mai oktatás egyik legnagyobb hiányossága, hogy elsősorban a hibákat keresi, miközben kevés figyelmet fordít az értékek felismerésére. A keresztény pedagógia ezzel szemben azt kutatja, milyen ajándékokat helyezett Isten az adott gyermek életébe, és miként lehet azokat kibontakoztatni. A tanári hivatás nem a hatalom gyakorlásáról, hanem a szeretetteljes kísérésről, a bizalomról és a személyes odafordulásról szól. A katolikus iskola akkor tölti be valódi küldetését, ha szeretetközösséget épít, tiszteletben tartja minden ember méltóságát, és segíti a gyermekeket Istentől kapott talentumaik kibontakoztatásában.
A jubileumi rendezvény agapéval és kötetlen baráti beszélgetésekkel zárult, amelyek méltó lezárását jelentették a hálaadás és a közös gondolkodás délutánjának.
-kme-
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
