Rendkívül nagy sebességű gázkiáramlást sikerült megfigyelni egy távoli kvazárban. A rögzített adatok alapján a szupermasszív fekete lyuk környezetéből két különböző sebességű anyagáram is távozik, ami új információkkal szolgálhat a fekete lyukak és gazdagalaxisaik fejlődésének kapcsolatáról.
A kutatók az XMM–Newton és a NuSTAR űrtávcsövek adatait elemezve vizsgálták a WISSH13 jelű kvazárt. Az objektumot úgy látjuk, amilyen körülbelül 2 milliárd évvel az Ősrobbanás után volt. Központjában egy mintegy kétmilliárd naptömegű fekete lyuk található, amely nagy mennyiségű anyagot nyel el - írja az origo.hu.
A fekete lyukak által hajtott kozmikus szelek
Az intenzíven táplálkozó fekete lyukak környezetében gyakran alakulnak ki nagy sebességű gázkiáramlások.
Ezek az úgynevezett ultragyors kiáramlások – amelyeket angol elnevezésük (ultra-fast outflows) alapján UFO-kként is emlegetnek – a fénysebesség legalább 10 százalékával mozognak.
A csillagászok szerint ezek a „szelek” fontos szerepet játszhatnak a galaxisok fejlődésében. A környező gázt felmelegítik, ezáltal lassíthatják vagy akár le is állíthatják az új csillagok kialakulását. A folyamat különösen jelentős lehetett a „kozmikus délidő” időszakában, amikor a fekete lyukak és a galaxisok növekedése rendkívül intenzív volt.
A kutatók a kiáramlásokat a röntgenspektrumban megjelenő jellegzetes elnyelési vonalak alapján azonosítják. Ezeket a kifelé mozgó, erősen ionizált vasat tartalmazó gáz okozza, amely elnyeli a felénk tartó röntgensugárzás egy részét.
Egy különleges kvazár vizsgálata
A legtöbb korábbi hasonló megfigyelés gravitációs lencsehatással felnagyított kvazárokra támaszkodott. Ez ugyan megkönnyíti a távoli objektumok tanulmányozását, de bizonytalanságokat is bevihet az eredményekbe.
Ennek kiküszöbölésére Giorgio Lanzuisi és munkatársai létrehozták a WISSHFUL nevű megfigyelési programot. A többéves kutatás során 15 rendkívül fényes, a kozmikus délidő időszakából származó, távoli kvazárt fognak vizsgálni.
A program első célpontja a WISSH13 volt. A kutatók a 2024-ben végzett megfigyeléseket egy 2017-es archív adatsorral kombinálták, így nagy pontosságú röntgenspektrumot sikerült összeállítani.
Mit lehet tudni a megfigyelt UFO-ról?
Az elemzés két egyértelmű elnyelési jellemzőt mutatott ki. A modellezés alapján ezek ugyanannak a kiáramlásnak két különálló komponenséhez tartoznak.
Az egyik komponens a fénysebesség mintegy 10 százalékával, a másik pedig közel 30 százalékával mozog. A lassabb áramlást mind a 2017-es, mind a 2024-es adatokban megfigyelték, ami arra utal, hogy tartós jelenségről van szó. A gyorsabb komponens viszont csak a legújabb mérésekben jelent meg, ezért a kutatók szerint valószínűleg rövidebb ideig fennálló kitörésekhez kapcsolódhat.
A megfigyelések összhangban vannak azokkal az elméleti modellekkel, amelyek szerint a fekete lyuk környezetében rétegzett szélstruktúra alakul ki. Eszerint a belső régiókból kiinduló gyorsabb „gerincet” egy lassabban mozgó, külső „burok” veszi körül.
A két szélkomponens évente 21, illetve 24 naptömegnyi anyagot szállít a környező űrbe.
Ezzel a hatalmas mennyiséggel az eddig ismert legmasszívabb és legerőteljesebb ultragyors kiáramlások közé tartoznak.
Ráadásul ez a legtávolabbi – azaz legnagyobb vöröseltolódású – ilyen jellegű jelenség, amelyet gravitációs lencsehatás segítsége nélkül valaha detektáltak. A kutatók ugyanakkor egy érdekességre is felfigyeltek:
a szelek a rendkívüli erejük ellenére pontosan úgy viselkednek, mint a hozzánk közelebb eső aktív galaxisokban vizsgált kiáramlások.
A csillagászok bíznak benne, hogy a jövőbeli műszerek – különösen a tervezett NewAthena röntgenobszervatórium – segítségével még több ilyen távoli kvazárból induló kozmikus szelet fedezhetnek fel, és vizsgálhatnak meg.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
