Különös összefüggésre bukkantak a kutatók, ami közelebb vihet minket az időskori elbutulás megértéséhez. Bár elsőre hihetetlennek tűnik, de a szervezetben lévő daganatok csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.
Az orvostudomány régóta keresi a választ arra a rejtélyre, hogy miért ritka a rák és az Alzheimer-kór együttes előfordulása egyazon betegnél. A statisztikák azt mutatják, hogy a rákos betegeknél kisebb eséllyel alakul ki a súlyos memóriavesztéssel járó demencia, míg az alzheimeres betegeknél ritkábban diagnosztizálnak daganatos megbetegedéseket - írja az origo.hu.
Egy friss, egereken végzett kísérletsorozat most lerántotta a leplet a biológiai háttérről:
a rákos sejtek egy speciális fehérje segítségével védhetik meg az agyat a káros lerakódásoktól.
Miért védhet a daganat az Alzheimer-kór ellen: a titokzatos cisztatin-C fehérje szerepe
Az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője, hogy az agyban kóros fehérjecsomók, úgynevezett amiloid plakkok halmozódnak fel. Ezek a lerakódások akadályozzák az idegsejtek közötti kommunikációt, ami végül a kognitív képességek romlásához vezet. A kutatók megfigyelték, hogy amikor a kísérleti egerekbe tüdő-, prosztata- vagy vastagbéldaganatot ültettek, az állatok agyában nem alakultak ki ezek a plakkok.
A védelem kulcsa egy cisztatin-C nevű fehérje.
Ezt az anyagot a daganatos sejtek bocsátják a véráramba, és különleges tulajdonsága, hogy képes átjutni a vér-agy gáton. Ez a gát normál esetben szigorúan védi az agyat a káros anyagoktól, de a cisztatin-C átjut rajta, és munkához lát.
Így takarítják ki az agyat a mikrogliák
De hogyan is működik ez a folyamat pontosan?
A cisztatin-C az agyba érve aktiválja a szervezet saját takarítóit, a mikroglia sejteket. A mikroglia feladata, hogy eltávolítsa a felesleges törmeléket és a hibás fehérjéket az agyból.
Alzheimer-kór esetén ezek a sejtek gyakran „lustává" válnak, és nem győzik a takarítást.
A daganatok által termelt cisztatin-C azonban egyfajta „turbó fokozatba" kapcsolja őket: aktiválja rajtuk a Trem2 nevű érzékelőt, amitől a mikroglia sejtek agresszív tisztogatásba kezdenek, és eltüntetik a káros amiloid-lerakódásokat.
A kísérletek során ez nemcsak mikroszkóp alatt volt látható, hanem az egerek memóriája is érezhetően javult.
Rák és demencia: biológiai mérleghinta?
Ez a felfedezés megerősíti a „biológiai mérleghinta" elméletét. Utóbbi feltételezi, hogy azok a biológiai folyamatok, amelyek a sejtek túlélését és növekedését segítik, ellentétesek azokkal a folyamatokkal, amelyek az agyi leépüléshez, vagyis a neurodegenerációhoz vezetnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények egyelőre egérkísérletekből származnak, és az emberi szervezet működése ennél bonyolultabb lehet.
- Nem tudjuk még biztosan, hogy az emberi daganat is termel-e elegendő mennyiségű védőfehérjét.
A cél természetesen nem az, hogy bárki rákos legyen a demencia elkerülése érdekében.
A kutatás igazi értéke abban rejlik, hogy megmutatta az utat egy lehetséges új terápia felé.
Ha a tudósoknak sikerülne laboratóriumi körülmények között előállítaniuk olyan gyógyszereket, amelyek utánozzák a cisztatin-C jótékony hatását a mikroglia sejtekre, az áttörést hozhatna az Alzheimer-kór kezelésében.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
