A kárpátaljai magyarság legnagyobb tragédiáját 1944 őszén élte át. A vidékünkre bevonuló szovjet csapatok irányítói ugyanis a háromnapos jóvátételi munka hazug meséjével összegyűjtötték, majd lágerekbe hurcolták a 18 és 50 év közötti magyar és német nemzetiségű férfiakat. Akik közül sokan már a szolyvai gyűjtőtáborban meghaltak különböző járványos betegségekben, később pedig jónéhányan a GUPVI-GULAG táborokban uralkodó kegyetlen bánásmód és az ott tapasztalható embertelen körülmények miatt veszítették életüket.
A Pro Cultura Subcarpathica, a Beregszászi Polgármesteri Hivatal és a történelmi egyházak közös szervezésében november 18-án a mártírokra emlékeztek. Az alkalom a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem udvarán, a Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész által készített Gúzsban című szobornál vette kezdetét, amelynek a talapzatánál a különböző társadalmi, szakmai és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat. Majd a résztvevők a helyi református templomba vonultak, ahol ökumenikus istentisztelettel folytatódott az áldozatok emléke előtti főhajtás.
Molnár János esperes, a helyi római katolikus egyházközség plébánosa Szent Lukács szavait idézve felelevenítette: Jézus az egyik alkalommal arról szól, hogy egyszer jönnek idők, amikor nemzetek nemzetek ellen, országok országok ellen fordulnak. Sokaknak szolgaság, üldöztetés, megalaáztatás jut osztályrészül. Ez történt 81 évvel ezelőtt, s ezt tapasztaljuk mostanság is. Ám a Krisztusban hívők állhatatosan őrzik hitüket, tudván, hogy a testet el lehet pusztítani, ám a lelket nem.
Az ezernyi szenvedés közepette a lágerek poklában vajon mibe kapaszkodtak nagy- és dédapáink? – tette fel a kérdést Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke. – Milyen gondolatokkal ébredtek a barakkok fagyos priccsein? Bizonyára azzal, hogy talán holnap véget ér a szenvedés. Most, a próbák idején mi is ebbe kapaszkodunk, hogy Isten megszabadít bennünket minden bajtól. S abból merítünk erőt, hogy a Mindenható a küzdelemre teremtett bennünket, hogy küzdjünk a maradandó értékek létrejöttéért, azok megmaradásáért és megtartásáért.
A több mint nyolc évtizeddel ezelőtt történtek a fiatalok egy részét talán kévésbé érinti meg, fogalmazott igehirdetésében Taracközi Ferenc beregszászi református lelkész. Pedig tudatosítani kell magukban nekik is, hogy akkor nem volt olyan kárpátaljai család, amelyiknek tagját ne hurcolták volna el. A történelem mintha ma ismételné magát, hisz sokan mostanság is, kényszerűségből kénytelenek elhagyni lakhelyüket. Krisztus urunk mondja, hogy „az én békességemet hagyom nektek”. De vajon milyen biztatást is jelent ez a jövőre nézve? Legfőképpen azt, hogy a Megváltó eljött közénk és meghozta a legnagyobb áldozatot: meghalt értünk a kereszten, az Istennel való kibékülést és az örök élet lehetőségét kínálta fel mindnyájunk számára.
Dergán Ádám, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának főigazgató-helyettese beszámolt róla, hogy kutatásiak szerint a Kárpát-medencéből mintegy négyszázezer magyart hurcoltak el jóvátételi munkára a Szovjetunió különböző részébe. Fontos, hogy ez a megpróbáltatásokkal teli szomorú időszak ne merüljön feledésbe. Ennek érdekében a bizottság számos visszaemlékezéskötet megjelenését segítette elő, emellett filmek és színházi előadások is hitelesen beszámolnak az akkor történtekről. A sokrétű munka pedig tovább folytatódik.
Huzatos hely a Kárpát-medencének ezen része – kezdte beszédét Csernicskó István, az egyetem rektora. – Az erős szélben csak úgy tudunk megmaradni, ha gyökereinkkel keményen kapaszkodunk a szülőföldbe. Ezeket a gyökereket a múlt emlékei ugyanúgy táplálják, mint az édes anyanyelvünk, a sokszínű hagyományaink és sokszínű kultúránk.
A templomi megemlékezés végén a jelenlévők felolvasták annak a 340 beregszászinak a nevét, akik az elhurcolások idején vesztették életüket.
A hagyományoknak megfelelően a templomból gyertyás menet indult el a mártíroknak a Széna téren található emlékművéhez. A vonulók útközben megkoszorúzták az egykori Pénzügyőrség falán található emléktáblát is.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
