/ Mozaik
Nem kell automatikusan eltiltani a daganatból felépült gyermekeket számos tevékenységtől
Nem kell automatikusan eltiltani a daganatból felépült gyermekeket számos tevékenységtől
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Nem kell automatikusan eltiltani a daganatos betegségből felépült gyermekeket a veszélyesnek ítélt szakmáktól, versenysporttól – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából, amelyet a JAMA Pediatrics szakfolyóirat közölt.

Hirdetés

A tanulmány a világon elsőként valamennyi gyermekkori daganattípusra kiterjedve vizsgálta, hogyan boldogulnak az érintettek az élet fontosabb területein - írja az MTI.

A tanulmányból kiderül, hogy a gyermekkorban daganatos betegségen átesettek sokkal egészségtudatosabban élnek kortársaiknál. Ugyanakkor

a kutatók szerint a társadalmi beilleszkedésük megkönnyítésére egyénre szabott pszichoszociális programokra van szükség.

A kutatás az élet öt fő területén – továbbtanulás, munkavállalás, családalapítás és életminőség, valamint egészségmegőrzés – vizsgálta, hogyan teljesítenek a gyermekdaganatból felépültek egészséges kortársaikkal és testvéreikkel összevetve.

A betegségből felépültek és testvéreik közötti eltérés a testvérek javára valamennyi vizsgált területen érzékelhető – egészséges kortársaikkal összevetve a különbség általában kisebb – idézi a JAMA Pediatrics szakfolyóirat Hernádfői Márk első szerzőt, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának hallgatóját, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensét.

Ez az eredmény egyúttal rávilágít arra, mekkora súllyal bír a család és a mikrokörnyezet a betegek későbbi boldogulásában és társadalmi integrációjában – mondta Hernádfői Márk.

A kutatás szerint a gyermekkori daganatból felépült egészséges fiatalok középiskolai oktatásban való részvétele és annak elvégzése között nincs lényeges különbség és az eltérés egyetemi alap- és mesterképzésben sem szignifikáns. Az agydaganatból felépült gyermekek ugyan kisebb valószínűséggel fejezik be középiskolai és egyetemi alapszintű tanulmányaikat, a szolid (nem hematológiai rosszindulatú) daganatokból felépültek egészséges kortársaiknál még valamivel nagyobb eséllyel is végeznek középszintű és egyetemi alapképzést.

Garami Miklós gyermekonkológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegének docense, munkacsoport vezető (levelező szerző) szerint a daganatos gyermekek életkilátása folyamatosan javul; mára tíz betegből nyolc felépül és teljes életet élhet, ezért társadalomba való visszailleszkedésük megkönnyítése egyre inkább napirendi kérdés.

Hirdetés

Az eredményekből kiderül, hogy a gyermekkorban daganatos betegségből felépülők és egészséges társaik munkavállalási aránya hasonló, testvéreikétől azonban jelentősen elmarad. A betegségen átesettek nagyobb számban szembesülnek azzal, hogy álláskereséskor visszautasítják jelentkezésüket és az egészségügyi állapotuk megítélése miatti munkanélküliség aránya is magasabb, mint a nem érintett lakosságé, ennek mértékét a daganat típusa jelentősen befolyásolja.

A legmarkánsabb különbség a családalapítás terén érzékelhető:

a gyermekkori daganatból felépültek körében kevesebben házasodnak és kevesebb gyermeket vállalnak, és mivel a daganatellenes terápia egyik mellékhatása lehet a terméketlenség, testvéreikhez képest nagyobb arányban tapasztalnak termékenységi problémákat.

A daganatból felépült betegekre sokkal kevésbé jellemző az egészségügyi kockázatot jelentő viselkedésminták követése, káros szenvedélyek űzése, ami arra utal, hogy általánosságban egészségtudatosan élnek.

Garami Miklós hangsúlyozta, hogy nem kell automatikusan eltiltani a daganatból felépült fiatalokat az autóvezetéstől, korábban „veszélyesnek ítélt” szakmáktól, versenysporttól.

„Emellett a kutatás ráirányítja a figyelmet a társadalmi szintű pozitív diszkrimináció fontosságára, melyre példa lehet a családalapítást támogató térítésmentes petesejt- és hímivarsejt fagyasztás” – magyarázta a gyermekonkológus.

A beilleszkedést megkönnyítheti a terápiás történetet és jövőre vonatkozó orvosi ajánlásokat tartalmazó útlevél, amely segíti a daganatterápiában nem (kellően) jártas orvosok eligazodását és megoldást jelenthet egyebek mellett a pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton. Az útlevelet várhatóan idén vezetik be Magyarországon és az Európai Unió több országában.

Hirdetés

Az eddigi legátfogóbb, mintegy 400 ezer érintett adatait összegző tanulmány 1986 és 2023 között, a témában megjelent kutatások eredményeit öleli fel.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás

MTI