Márton napján kiderül, milyen telünk lesz

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Nagyon sok népszokás kapcsolódik Márton napjához. November 11-én már véget ér a szüret, befejeződnek a mezőgazdasági munkálatok, közeleg az adventi időszak. De miért éppen libát eszünk ekkor?

A Márton-napi, azaz november 11-i népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek. Másrészt egy legendához, mely szerint miután Márton megkeresztelkedett, misszionáriusként pedig már élete során annyi jó cselekedetet hajtott végre, hogy püspökké akarták avatni - írja a Hirado.

Márton azonban a monda szerint nem vágyott semmilyen hatalomra, így amikor küldöttek érkeztek hozzá, ő a libák óljában próbált elrejtőzni. A zavarodott ludak hangos gágogása leleplezte a bujkálót, így Mártont az akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták.

Lakoma libából, újborral

A hagyományok úgy tartják, hogy aki nem eszik libát ezen a napon, a következő évben éhezni fog, így érdemes még a karácsony előtti 40 napos nagyböjt előtt jóízűt lakmározni. Ezen a napon rendszeresek voltak a bálok és a vásárok is.

Márton napja a vendégszeretet szimbóluma, ami nem véletlen, ugyanis Szent Márton híres volt jóságáról és szerénységéről. Emellett nevéhez fűződik a libalakoma tradíciója és az újbor megszületése.

 „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartja a mondás.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. A Szent Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, így ekkor mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse.

Márton-napi hiedelmek

Az evés-ivásnak kedvezett, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. A hiedelem úgy tartja, hogy aki november 11-én éjjel álmodik, az boldog lesz. Boldogságot hozhat az újbortól való spiccesség is, aminek köszönhetően a következő évben megmenekül az illető a gyomorfájástól és a fejfájástól.

Márton-napi időjóslás

A sült liba mellcsontjából jósolták meg az időjárást: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső után rendszerint fagy, majd szárazság következik. Az őszi időjárás a bor minőségére is hatással van: A bornak Szent Márton a bírája, amit lehet úgy is érteni, hogy ilyenkor már iható az újbor.

Márton napja Európában

• A lengyelországi Poznanban felvonulással és ünnepséggel emlékeznek meg Szent Mártonról. Különleges vajas kiflit sütnek ilyenkor, amelynek neve: „rogal świętomarciński”.
• Német nyelvterületeken, Hollandia egyes részein, Németországban és Ausztriában fáklyás felvonulásokat szerveznek és Márton-tüzeket gyújtanak.
• Belgium keleti részén, valamint Flandria nyugati tartományaiban a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy más kultúrákban a Mikulástól.
• Máltán a gyerekek ilyenkor gyakran diót, mogyorót, narancsot és mandarint kapnak.
• Portugáliában ezt a napot országszerte ünneplik. A családok és barátok ilyenkor gyűlnek össze, sült gesztenyét esznek és bort isznak.