Nem tévedtek az előzetes felmérések, baloldali győzelem született a németországi parlamenti választáson, miközben Angela Merkel leköszönő kancellár jobboldalinak mondott pártja történelmi mélypontra zuhant. Ennek ellenére egyelőre nem lehet megmondani, hogy ki lesz az új kancellár.

Hónapokig tartó tárgyalássorozat következik, amelynek célja, hogy karácsonyig megalakuljon Németország következő kormánya – számolt be az M1 Híradója.

Zajos ünnepléssel fogadták az exit poll eredményeket a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatói a vasárnap esti urnazárás után. A baloldali párt a szavazatok közel 26 százalékát szerezte meg, így az első helyen,

a négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest jócskán megerősödve került ki a választási küzdelemből.

Az elmúlt ciklusban nagykoalícióban kormányzó balközép párt most ismét kormányalakításra készül.

„Szerintem nagyon gyorsan meg tudunk állapodni az új kormányról, lehetőleg még karácsony előtt. Hangsúlyoznám, hogy Németországban mindig koalíciós kormányzás volt, és mindig stabilnak bizonyult” – mondta Olaf Scholz szociáldemokrata kancellárjelölt.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) székházában már gyászosabb volt a hangulat. A kisebbik testvérpárttal, a Keresztényszociális Unióval (CSU) alkotott jobbközép pártszövetség másfél százalék különbséggel szorult a második helyre, ám így történetének leggyengébb eredményét érte el.

A CDU vezetői hétfő délelőtt hosszasan tanácskoztak, még az előre bejelentett sajtótájékoztatót is késve kezdték el. Ebből sokan arra következtettek, hogy a párt 16 év után ellenzéki szerepre készül.

Armin Laschet kancellárjelölt végül bejelentette: bár a vasárnapi választás fájdalmas veszteséget hozott, megpróbálkoznak a koalíciós tárgyalásokkal.

Azok, akik a CDU–CSU szövetségre voksoltak, azt akarják, hogy vállaljuk a felelősséget és kormányozzunk. Meggyőződésünk, hogy leginkább ez szolgálja Németország javát – fogalmazott a politikus.

A parlamenti erőviszonyokat némiképp árnyalja az úgynevezett középpártok erősödése.
Jelentős mértében, csaknem 15 százalékra növelte támogatottságát és ezzel a Bundestag harmadik erejévé nőtt a Zöldek, amely a felmérések szerint elsősorban a 30 évesnél fiatalabb választókat tudta megszólítani.

Valamelyest erősödött a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely a voksok több, mint 11 százalékát szerezte meg, így a negyedik legnagyobb frakciót küldheti a parlamentbe.

A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) a keleti tartományokban maradt népszerű. Szászországban és Türingiában is az első helyen végzett.

A Baloldal (Die Linke) ezúttal nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, de három egyéni körzetet is sikerült megnyernie, így hatodik pártként jelen lesz a Bundestagban a következő négy évben.


Címlapról ajánljuk

A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.

Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.

Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.

A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.

„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.