Az elmúlt hetekben a kulcsszektorokban – mint amilyen az autó- és gépgyártás vagy a vegyipar – a leépítések együttesen is mutatják, milyen súlyos szerkezeti válságba került a német gazdaság. Mindez a statisztikákban látszik is meg nem is: tíz év után ismét hárommillió fölé nőtt a munkanélküliek száma, azonban vállalati gyakorlatok és a munkaerő egészségtelen mozgása miatt még van tere a politikai főáramnak az adatok kozmetikázására. A CDU–SPD-nagykoalíció munkaügyi és szociális minisztere korábban a reformok őszéről beszélt, a Lufthansa vagy a Bosch tömeges leépítési hullámai azonban azt mutatják, hogy ez nem több üres lózungnál.
Hétfőn jelentette be a német légi közlekedési óriás, a Lufthansa négyezer munkahely megszüntetéséről szóló terveit 2030-ig. A cég a mesterséges intelligenciára és a működési hatékonyság javítását célzó programra hivatkozik, a vállalt cél a folyamatok digitalizálása és összevonása. Azonban a Die Welt felületén megjelent véleménycikkében Martin Seyffarth, a Business Insider Germany főszerkesztője rámutat:
a német légi közlekedés rossz helyzetben van, és ennek okai a rendkívül magas illetékek és adók.
Ugyanakkor nem elszigetelt eset sem a Lufthansa, sem a német légi közlekedési szektor válsága, ugyanis
a német gazdaság egészét tekintve a hanyatlás útja felé tart, a német ipari óriások hetente jelentik be a tömeges elbocsátásokat.
A szerző sorolja, hasonlót lehet tapasztalni a német gazdaság valamennyi kulcságazatában – legyen szó az autóiparról, a gépgyártásról vagy a vegyiparról – a vezető nagyvállalatok esetenként tízezres nagyságrendekben vezényelnek le létszámleépítéseket.
A Bosch négy napja jelentettebe 13 ezer ember elbocsátását úgy, hogy tavaly 9000 embert már elküldtek. Legalább ilyen, ha nem súlyosabb a helyzet a ZF techóriásnál, ahol a leépítések száma a 14 ezret közelíti.
Csak az autóiparban 50 ezer munkahely szűnt meg, alig egy év leforgása alatt.
A német gépgyártásban minden ötödik állás van veszélyben, a vegyiparban körülbelül 40 ezer munkahely forog kockán, a német gazdasági szakemberek pedig további jelentős leépítésekre számítanak.
„Németország ipari szíve vérzik, az olyan gazdasági ikonok, mint a Lufthansa pedig sodródnak az árral”
– vonta le a szomorú következtetést a helyzettel kapcsolatban Martin Seyffarth, aki szerint mostanra vált valóságossá az, amelyet a korábbi kancellár, Olaf Scholz tagadni akart:
Németország a deindusztrializáció közepén tart. Tíz év után első alkalommal emelkedett hárommillió fölé a munkanélküliek száma 2015 óta.
Lehetetlenül libikókáznak a foglalkoztatottsági számok, mialatt a német ipar fokozatosan felszámolja önmagát
A német gazdaság kálváriájának azonban vannak meglehetősen deviáns folyományai, ugyanis hiába nőtt a munkanélküliek száma, a folyamat lassan és nem drasztikus mértékben bontakozott ki, ez pedig két tényezőnek köszönhető: a közszférának és korai nyugdíjazásnak.
Az iparban tapasztalható leépítések mellett a közigazgatásban és állami hivatalokban folyamatos volt a bővítés. A szerző megjegyzi: ott szűnnek meg a munkahelyek, amelyek a jólétet megalapozzák, és ott jönnek létre, amelyeknek a jólétre nincs vagy másodlagos hatása van. A közszféra mellett az egészségügyben és az idősellátásban is nő a munkahelyek száma, amely szükséges, de nem képes ellensúlyozni az ipar leépüléséből fakadó veszteségeket.
A korai nyugdíjazás itt jön be a képbe, a német vállalatok gyakran élnek ezzel, ugyanakkor ezzel hozzájárulnak a hivatalos munkanélküliségi adatok torzulásához, azt érzékeltetve ezzel, hogy nem olyan nagy a baj. Gazdasági szempontból azonban ez is káros, hiszen olyan emberek kerülnek ki a munkaerőpiacról, akik még aktívak, és koruk alapján nem is kellene nyugdíjba menniük – így dolgozóból ellátottá válnak.
A „reformok ősze” a vénasszonyok nyarát sem élte túl, szerkezeti problémákat mutat a nagy ipari szereplők válsága
A német gazdasági problémák orvoslásának időszakaként jelölte meg a Friedrich Merz vezette nagykoalíció, Bärbel Bas (SPD) szövetségi munkaügyi és szociális miniszter az év második felét a „reformok őszének” is nevezte, utalva ezzel arra, hogy milyen komoly átalakításokat tervez a német gazdaság talpra állítása érdekében a német szövetségi kormányzat. A korábbiakban már kifejtettek fényében a szerző arra jut: „Az oly sokat emlegetett »reformok ősze« eddig nem több mint üres frázis. És kevesen bíznak abban, hogy ez a következő hetekben változna.”
A politikának pedig érdemi válaszai továbbra sincsenek, vagdalkozásai annál inkább.
A 2025-ös előre hozott szövetségi választási kampányban például még olyan vádak jelentek meg a nemzeti konzervatív AfD energiapolitikai elképzeléseivel szemben, hogy a zöldenergiával való szakítás tömeges munkanélküliséghez és az innovációs képességek hanyatlásához vezetne. Aduászként fontos volt sok esetben megemlíteni a nyitott határok politikájának „fontosságát” vagy az orosz függőség rémképét is, mondván: az a valódi baj a fosszilis energiahordozókkal, hogy azzal csak Putyin járhat jól. Mint azt a fentiekből is láthatjuk, a valóság ennek éppen az ellenkezőjét igazolta.
A Lufthansa, a Bosch, az autó- és gépgyártók, valamint a vegyipar példája nem csupán átmeneti gazdasági hullámvölgyet mutat.
Egy olyan akut szerkezeti válság tüneteinek tekinthetők, amely a túl magas költségekből, az innovációt gátló szabályozásokból, és egy zöldideológiai alapokon és az ukrajnai háború szempontjainak alárendelt, elhibázott módon átalakított – és ezzel együtt a világ legdrágábbnak számító – energiarendszerből fakadnak - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
