Finnország Svédországgal együtt akar csatlakozni a NATO-hoz – jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
A finn kormányfő a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy nem tudják befolyásolni a csatlakozás tagállami jóváhagyásának folyamatát, de a jóváhagyást eddig elmulasztó NATO-tagoknak, Magyarországnak és Törökországnak „nagyon világos jelzést” küldtek arról, hogy Svédországgal együtt akarnak belépni a katonai-politikai szövetségbe.
Mint mondta, nemcsak azért ragaszkodnak a közös csatlakozáshoz, mert Svédország jó szomszéd és partner, hanem a NATO működésének tervezésével összefüggő gyakorlati megfontolásokból is.
Kiemelte, hogy
Finnországban Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt jutottak arra a belátásra, hogy a haza függetlenségének és biztonságának megőrzéséhez csatlakozni kell a NATO-hoz.
Ugyanakkor Finnország a tagságtól függetlenül is már hosszú ideje igen sokat költ védelemre, éppen azért, mert Oroszország képében van egy „agresszív” szomszédja.
Aláhúzta: ő is azt kívánja, hogy a világ békés és biztonságos hely legyen, ahol nem kell költeni fegyverkezésre, de csak akkor lehet biztonságot teremteni a nemzetközi viszonyokban, ha a demokratikus országok erősek katonailag.
Európának és a világ más demokratikus országainak szükségük van a katonai erőre mint eszközre, amellyel rá tudják kényszeríteni az olyan autoriter országokat, mint Oroszország, hogy „kétszer is meggondolják, valóban akarnak-e erőszakot alkalmazni másokkal szemben”.
A Nyugat „nagyot hibázott”, amikor az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése láttán nem lépett fel sokkal erélyesebben Oroszországgal szemben. Ha ez megtörtént volna, talán nem is lenne háború Ukrajnában
– fejtette ki Sanna Marin az MSC-n egy pódiumbeszélgetésen, amelyen Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével vett részt.
Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehetne kijelenteni, hogy Ukrajna győzött, azt mondta:
kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy meddig folytatja a háborút, és milyen feltételekkel köt békét.
Ukrajna támogatóinak pedig egyedül az a dolguk, hogy minden lehetséges eszközzel, fegyverrel és egyéb támogatással hozzásegítsék a megtámadott országot céljai eléréshez.
Ezt emelte ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki aláhúzta, hogy „megkettőzött erővel” kell tovább folytatni Ukrajna katonai támogatását, és nemcsak több segítséget kell nyújtani, hanem gyorsabban is. Nemcsak Ukrajnának és Európának, de az egész világnak fontos, hogy ne valósulhassanak meg Vlagyimir Putyin „imperialista tervei” – mondta a brüsszeli bizottság vezetője, közölte az MTI.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
