Mark Rutte NATO-főtitkár nyilatkozik az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2024. november 19-én. MTI/Bodnár Boglárka
 / Közélet

A NATO főtitkára szerint a nyugati hadseregek nem tarthatják fenn azt a gyakorlatot, hogy drága rakétákkal lőjenek le olcsó, légtérsértő drónokat. Mark Rutte egy csütörtöki interjújában hangoztatta, hogy a NATO gyorsan tanul Ukrajnától arról, hogyan lehet ellensúlyozni az orosz drónokat, és a következő hetekben új technológiákat vetnek be.

„Nem fenntartható, hogy ezer vagy kétezer dollárba kerülő drónokat olyan rakétákkal semmisítsünk meg, amelyek ára talán félmillió vagy egy millió dollár. Mindannyian gyorsan fejlesztjük a technológiát, és tanulunk az ukránoktól”

– fogalmazott Rutte egy interjúban a Bloomberg tévén.

Arra a kérdésre, hogy a NATO rendelkezik-e megfelelő felszereléssel, azt válaszolta: „rövid távon nem”, azonban hozzátette, hogy a szövetség az ukránoktól tanul és gyorsan fejleszti a következő hetekben bevethető technológiát. A cél az, hogy „a hagyományos módszerek mellett kéznél legyen az elfogó-technológia is”.

Az utóbbi napokban a NATO tagországai sorozatos légtérsértéseket tapasztaltak orosz repülőgépek és drónok részéről, ami példátlan próbát jelentett a szövetség hitelessége számára.

Az elmúlt napokban a szövetségesek nyilvánosan nem értettek egyet abban, hogy mi a teendő az orosz gépekkel: le kell-e lőni őket vagy sem. Egy feszült moszkvai találkozón azonban az európai diplomaták ezen a héten figyelmeztették a Kremlt: a NATO készen áll további légtérsértések esetén teljes erővel reagálni, akár orosz repülőgépek lelövésével is

– számolt be a Bloomberg.

Rutte nem kommentálta ezeket a beszélgetéseket, de elismerte, hogy „ez a fajta üzenetküldés” informálisan „folyamatosan” történik, a közelmúltbeli drónbehatolásokat Dániában pedig „nagyon aggasztónak” nevezte.

„Ami a vadászgépeket illeti, az nem újdonság. Rossz, meg kell állítani, de a pilótáink tudják, mit kell tenni, és ha szükséges, a lehető legvégső lépést is megtehetik”

– mondta.

Az orosz tisztviselők tagadták, hogy gépeik átlépték volna az észt légtér határát, és azt állították, nem próbálják tesztelni a NATO-t. Egy korábbi incidensnél pedig, amikor drónok lépték át Lengyelország légterét, hibáról beszéltek.

Rutte „fantasztikusnak” nevezte Donald Trump elnök kijelentését, miszerint Volodimir Zelenszkij katonái az EU segítségével visszafoglalhatják az összes elvesztett területet Oroszországgal vívott háborújukban. Trump Oroszországot „papírtigrisnek” nevezte, ami – Rutte szerint – érzékenyen érintette a Kremlt és a legfelsőbb szinteket is.

„Valahogy még nem sikerült őket az asztalhoz ültetni. Pedig kellene egy asztal, nem Oroszországban, hanem valahol a világban, ahol legalább Zelenszkij és Putyin leül, és megvitatják a nehéz kérdéseket, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak”

– mondta Rutte.

A NATO Alapszerződésének 4. cikkét, amely a valós vagy vélt fenyegetések miatti konzultációkat indítja el, 1949-es megalapítása óta mindössze kilenc alkalommal hívták életre – és ebből kettőt ebben a hónapban, a lengyel és észt légtérbe való behatolások után. A júniusi NATO-csúcson Rutte elérte, hogy Európa és Kanada ígéretet tegyen a GDP 5 százalékának katonai kiadásokra fordítására, ami Trump számára nagy győzelmet jelentett a szövetség támogatásáért cserébe.

Rutte szerint Trump jót tett a szövetségnek, mivel nyomást gyakorolt a tagállamokra a katonai kiadások növelésére. „Mindig bízom a NATO-ban, de úgy gondolom, hogy Trump hivatalba lépése sokat segített” – mondta Rutte. Hozzátette, hogy

a cél most Putyinra friss nyomást gyakorolni „hogy leüljön az asztalhoz, és biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog.”

- közölte a hirado.hu.


 

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek

Hirdetés
Címlapról ajánljuk

A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.

Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.

Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.

A tavaly április 21-én elhunyt Ferenc pápa emlékére a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában mutattak be misét.

Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).

Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.

Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.

A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.

Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.

A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.