A vastagbélrák és a bélgyulladás kialakulását is gátolja

A nátrium-butirát, más néven a vajsav sója kulcsszerepet játszik a bélrendszer egészségében. Ezt a rövid szénláncú zsírsavat a vastagbél-baktériumok termelik, miközben rostban gazdag ételeket dolgoznak fel. Táplálja a vastagbél sejtjeit, elősegíti az egészséges bélgát kialakulását, és megakadályozza az „áteresztő bél” szindrómát

A butirát termelődését fokozó ételek

Dr. Chris Damman, a Washingtoni Egyetem gasztroenterológusa szerint a buritát nemcsak a bélsejtek elsődleges energiaforrása, hanem közvetlenül hat az immunrendszerre és az idegrendszerre is. Csökkenti a gyulladásokat, javítja a bél áteresztőképességét, és segít megelőzni számos betegséget, mint a vastagbélrák, az allergia, az irritábilisbél-szindróma, a rheumatoid artritisz, a Parkinson-kór, a magas vérnyomás, az álmatlanság, a szorongás, a 2-es típusú cukorbetegség, és a long-Covid szindróma egyes tüneteit.
FONTOS! Bár a butirátot termelő ételek többsége egészséges, vannak esetek, amikor nem ajánlott ezeknek a túlzott fogyasztása: irritábilisbél-szindrómában (IBS) szenvedőknek a fermentálódó rostok puffadást, görcsöket okozhatnak, Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa aktív szakaszában a magas rosttartalmú ételek irritálhatják a bélnyálkahártyát, súlyos ételallergiások esetében a diófélék vagy hüvelyesek fogyasztása kockázatos lehet - írja a femina.hu.

A hatékony butirátszint eléréséhez nem pirulák, hanem okosan összeállított étrend szükséges. A cél: napi 25–35 gramm rost bevitele, amiből a bélflóra baktériumai (Bifidobacterium, Faecalibacterium, Eubacterium és Roseburia) elvégzik a többit. Íme hat élelmiszer, ami természetes módon fokozza a szervezet butiráttermelését!

A zab kiváló oldható rostforrás (béta-glükán), amit a vastagbél baktériumai hatékonyan alakítanak butiráttá. Egy adag (40 gramm száraz zab) tele van rostokkal, rendszeres fogyasztása csökkenti a bélgyulladás esélyét, és segít a vércukorszint szabályozásában. Kerülje az, akinek gluténérzékenysége van (bár a zab gluténmentes, gyakran szennyeződhet).

A lencse nemcsak növényi fehérjében gazdag, hanem 1 adag (200 gramm) főtt lencse nagyjából 15,6 gramm rostot is tartalmaz, aminek nagy részéből a bélbaktériumok vajsavat állítanak elő. A lencse rendszeres fogyasztása javítja a bélperisztaltikát, csökkenti a puffadást és segít stabilizálni a vércukorszintet. Kerülje az, akinek komoly IBS-es tünetei vannak – náluk fokozott bélgázt okozhat.

A diófélék, különösen a mandula, nemcsak rostban gazdagok (100 gramm mandula kábé 12 gramm rostot tartalmaz), hanem polifenolokat is tartalmaznak, amik elősegítik a butiráttermelő baktériumok szaporodását. Napi 20–30 gramm (egy marék) az ajánlott mennyiség.

A zöld (éretlen) banánban található rezisztens keményítő szinte direkt butirátgyártásra alkalmas. Ez az anyag nem bomlik le a vékonybélben, hanem eljut a vastagbélbe, ahol hasznos baktériumok bontják le. Az ajánlott mennyiség napi 1 db zöld banán vagy 1–2 teáskanál zöldbanánliszt smoothie-ba keverve. Kerülje az, akinek irritábilisbél-szindrómája van.

A csicseriborsó (például humusz formájában) kiemelkedően hatékony butirátszint-növelő. Egy csésze főtt csicseri 12,5 gramm rostot tartalmaz, emellett prebiotikumként is működik: táplálja a jó baktériumokat, mint a Faecalibacterium prausnitzii. Kerülendő azok számára, akiknek emésztési problémái vannak a hüvelyesekkel – érdemes előáztatni és alaposan megfőzni.

Meglepő, de az étcsokoládé is hozzájárul a butiráttermeléshez. A benne lévő polifenolok és rostok prebiotikus hatásúak, stimulálják a Roseburia és Eubacterium nemzetségbe tartozó baktériumokat. Napi 1–2 kocka (10–20 g) az ajánlott mennyiség. Kerüljék azok, akiknek refluxuk vagy tejérzékenységük van (ellenőrizni kell az összetevőket!).

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!