A Föld legnagyobb vízesése nem a szárazföldön található, hanem az óceán mélyén rejtőzik. Ez a vízesés több mint három kilométer magas, mégis teljesen láthatatlan az emberi szem számára.
A Grönland és Izland közötti Dánia-szorosban – vagy izlandiul Grönland-szorosban - zajló jelenség minden ismert vízesést felülmúl. Itt nem egy felszíni vízfolyás vize zuhan alá, hanem hatalmas víztömegek a tengerben süllyednek a mélybe, egy olyan folyamat részeként, amely az egész bolygó éghajlatára hatással van - írja az origo.hu.
Egy vízesés, amit soha nem láthatunk
Ez a vízesés alapjaiban különbözik a megszokott zuhatagoktól. A hideg, sós északi víz nehezebb, ezért a melegebb atlanti víz alá süllyed. Egy tenger alatti hegygerinc mentén hirtelen lefelé kezd áramlani. Ez a gerinc „sziklapárkányként”működik, ahol a víz több mint 3 kilométeres mélységbe zuhan. A jelenség szélessége eléri a 480 kilométert, vagyis majdnem eléri Magyarország teljes szélességét, ami nagyjából 528 kilométer. Összehasonlításképp: az Angel-vízesés alig egy kilométer magas, a Niagara pedig mindössze 50 méteres – ehhez képest ez az óceáni vízesés teljesen más léptékben működik.
Elképesztő erő a felszín alatt
A vízesés másodpercenként több mint 3,2 millió köbméter vizet mozgat meg, ami a világ legnagyobb folyóinak vízhozamát is meghaladja. Az áramlás sebessége helyenként eléri az 5,5 kilométert óránként, ami elegendő ahhoz, hogy a tengerfenék üledékeit is átrendezze. Bár a jelenséget közvetlenül nem lehet megfigyelni, a kutatók műszerekkel egyértelműen kimutatták a hatását: a lerakódott rétegek mintázata egy hatalmas, folyamatosan mozgó áramlat jelenlétét bizonyítja.
Meglepő módon a teljes vízesésről máig nincs egyetlen közvetlen felvétel sem, csak mérések és modellek alapján ismerjük.
A bolygó „rejtett szíve”
Ez az óceáni vízesés része annak a tengeráramlás-rendszernek, amely kulcsszerepet játszik az Atlanti-óceán vizének globális keringésében. A hideg, sűrű víz dél felé áramlik, miközben helyet csinál az észak felé tartó melegebb víznek, például Európa partjainál a Golf-áramlatnak. Ez a folyamat szabályozza Európa éghajlatát, és befolyásolja az óceánok tápanyag- és oxigéneloszlását is.
A sarkvidéki térségeket ezért nevezik gyakran az óceán „szívének”, hisz folyamatosan „pumpálja” a hideg vizet a mélybe.
Mi történik, ha lelassul?
A klímaváltozás hatással lehet erre a rendszerre is. Ha a sarki vizek felmelegednek vagy kevésbé lesznek sósak, a vízesés gyengülhet, ami az egész óceáni keringést lelassíthatja. Ennek következménye lehet Európa lehűlése, a csapadékeloszlás átalakulása, sőt akár erősebb viharok megjelenése is. A kutatók ezért folyamatosan figyelik ezt a rejtett jelenséget, mert működésének változásai közvetlen hatással lehetnek a globális időjárásra és az ökoszisztémákra egyaránt.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
