A Bulletin of the Atomic Scientists 2026-ra 85 másodpercre állította éjféltől a végítélet óráját, ami a szervezet szerint az eddigi legközelebbi állapotot jelzi az emberiség önpusztításához. A döntést azzal indokolták, hogy nem történt érdemi előrelépés a nukleáris fenyegetések, az éghajlati válság, a biológiai kockázatok és a zavaró technológiák, köztük a mesterséges intelligencia kezelésében, de a szervezet szerint az álhírek és a félretájékoztatás terjedése is tovább növeli a globális kockázatokat.
A Bulletin of the Atomic Scientists 2026-ra 85 másodpercre állította éjféltől a végítélet óráját (Doomsday Clock), ami a szervezet szerint minden eddiginél közelebb jelzi az emberiség önpusztításának kockázatát.
A szimbolikus óra 1947-es létrehozása óta még soha nem mutatott ilyen közeli időpontot a végső határhoz, amely az ember által lakhatatlanná tett Föld pillanatát jelképezi.
A tudósok egy évvel korábban 89 másodpercre, azt megelőzően pedig 2023-ban és 2024-ben 90 másodpercre állították az órát éjfél előtt. A 2026-os döntést az indoklás szerint az váltotta ki, hogy
nem történt érdemi előrelépés a globális kockázatok kezelésében, különösen a nukleáris fenyegetések, az éghajlati válság, biológiai veszélyek, valamint az úgynevezett zavaró technológiák, köztük a mesterséges intelligencia területén.
A szervezet az álhírek, a félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek terjedését is súlyos, az emberiséget fenyegető tényezőként nevezte meg. „Az emberiség nem ért el kellő előrelépést azon létfontosságú kockázatokat illetően, amelyek mindannyiunkat veszélyeztetnek” – magyarázta Alexandra Bell, a Bulletin elnök-vezérigazgatója.
A Végítélet Órája azt jelzi, milyen közel vagyunk ahhoz, hogy saját technológiáinkkal pusztítsuk el a világot. A nukleáris fegyverek, a klímaváltozás, valamint a zavaró technológiák jelentette kockázatok mind növekednek. Minden másodperc számít, és fogy az időnk
– fogalmazott, hozzátéve: „ez kemény igazság, de ez a valóságunk”.
A Bulletin of the Atomic Scientists szervezetét a Manhattan-tervben részt vevő tudósok alapították 1945-ben, eredetileg a nukleáris fenyegetések nyomon követésére. Az óra állításánál 2007 óta az éghajlati válságot is figyelembe veszik. A mutató helyzetéről évente döntenek a szervezet tudományos és biztonságpolitikai testületének szakértői, az igazgatótanács támogatásával, amelyet Albert Einstein hozott létre 1948-ban, első elnökeként J. Robert Oppenheimerrel. A testületnek jelenleg több Nobel-díjas tudós is tagja.
Globális katasztrófát hozhat az éjfél
A végítélet órája nem pontos mérőeszköz, hanem figyelemfelkeltő szimbólum. Egyes szakértők vitatják a jelentőségét, mások szerint erőteljes eszköz arra, hogy évről évre emlékeztesse a közvéleményt az emberiség sérülékenységére. A mutató még soha nem érte el az éjfélt, amely a Bulletin értelmezésében
egy globális nukleáris eseményt vagy olyan mértékű éghajlati katasztrófát jelentene, ami az emberi civilizáció végét okozná.
Az óra legmesszebb 1991-ben, 17 percre került éjféltől, mikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírta a stratégiai fegyverzetcsökkentési megállapodást. A Bulletin jelenlegi és korábbi vezetői szerint az óra visszaállítása elméletben lehetséges, de kizárólag összehangolt, globális szintű döntésekkel és tartós politikai cselekvéssel - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
