Valódi a világ, amelyben élünk, vagy csupán egy hihetetlenül fejlett számítógépes program részei vagyunk? A szimuláció-elmélet pontosan ezt a kérdést feszegeti, és most egy fizikus lenyűgöző tudományos bizonyítékkal állt elő a témában. A kutató egy teljesen új fizikai törvényt alkotott meg, amely nemcsak a világegyetemünk szabályszerűségeire adhat magyarázatot, de arra is rámutat, hogy a kozmosz úgy működik, mint egy hatalmas adatközpont.
Az ún. szimuláció-elmélet egyáltalán nem új keletű gondolat, gyökerei egészen az ókori görög filozófusokig, például Platónig nyúlnak vissza. Az ókori gondolkodók úgy vélték, hogy az elme és a szellem a valódi, maradandó valóság, az anyagi világ pedig csupán egy illúzió, egy megnyilvánulás. Ezt az irányzatot idealizmusnak nevezzük.
A modern kor technológiai ugrása, különösen a számítástechnika elképesztő fejlődése ezt az ősi elképzelést egy új köntösbe öltöztette. Az ötlet a popkultúrában is hatalmas nyomot hagyott, gondoljunk csak az 1999-es, ikonikus Mátrix című filmre. Felmerült a kérdés: mi van akkor, ha a fizikai törvények valójában csak precízen megírt algoritmusok?
Lehetséges, hogy minden tapasztalatunkat egy gigantikus, szuperfejlett rendszer generálja?
A szimuláció-elmélet: hibák a Mátrixban és egy új fizikai törvény
A tudományos világ sokáig egyszerre volt lenyűgözve és szkeptikus a témával kapcsolatban. Egyes tudósok szerint, ha tényleg egy szimulációban élünk, akkor az univerzum szövetében rejtőzniük kellene olyan hibáknak (úgynevezett "glitch"-eknek) vagy mintázatoknak, amelyek lebuktatják a rendszert.
Ezeket az anomáliákat azonban borzasztóan nehéz megtalálni, hiszen a fizika törvényeinek megértése ma is folyamatosan fejlődik.
Egy nemrégen publikált kutatás azonban az információelmélet irányából közelítette meg a problémát. Ezt a matematikai területet eredetileg Claude Shannon dolgozta ki, és az információ tárolásával, valamint továbbításával foglalkozik. A tanulmány szerzője, Melvin M. Vopson fizikus az AIP Advances nevű tudományos folyóiratban publikálta felfedezését, az úgynevezett "infodinamika második főtételét". Bár a tudós már 2022-ben javasolt egy kísérletet a szimulált valóság bizonyítására, azt mindmáig nem végezték el. Az új fizikai törvény elmélete azonban így is hatalmas áttörést jelenthet - írja a The Conversation.
Rendetlenség kontra információ
Ahhoz, hogy az új fizikai törvényt megértsük, érdemes ismerni a klasszikus termodinamika szabályait. A fizikában az entrópia a rendszer rendezetlenségét méri, ami egy zárt rendszerben az idő múlásával mindig nő. Gondoljunk csak egy asztalon hagyott forró kávéra: idővel kihűl, felveszi a szoba hőmérsékletét, vagyis eléri a termikus egyensúlyi állapotot. Ekkor a rendszer entrópiája (rendezetlensége) maximális, az energiája pedig minimális.
Az új, infodinamikai törvény viszont a folyamat egy másik részét, az úgynevezett "információ-entrópiát" (egy esemény által hordozott információ átlagos mennyiségét) vizsgálja. A fizikus rájött, hogy amíg a fizikai környezetünkben a rendezetlenség nő, addig az információ-entrópia ezzel ellentétesen viselkedik: az idő múlásával csökken, vagy állandó marad. Tudjuk, hogy az univerzum úgy tágul, hogy közben nem veszít és nem is nyer hőt, ami miatt az univerzum teljes entrópiájának állandónak kell maradnia. Mivel a fizikai entrópia a termodinamika szabályai szerint folyamatosan nő, lennie kell egy másik, információs entrópiának, ami egyensúlyban tartja ezt a növekedést.
Adattömörítés a természetben és a mutációk rejtélye
Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ez a törvény azt mutatja, hogy a természet a legelemibb szinteken is igyekszik minimalizálni a folyamatokhoz kapcsolódó információtartalmat.
Ez leginkább a leghatékonyabb adattömörítéshez hasonlít.
Ha a mi szuper-komplex univerzumunk egy szimuláció lenne, mindenképpen szüksége lenne egy ilyen beépített adatoptimalizáló mechanizmusra, különben egyszerűen elfogyna az azt futtató rendszer számítási kapacitása és tárhelye.
A kutató szerint pontosan ezt a fajta optimalizálást láthatjuk mindenhol magunk körül a biológiai rendszerektől kezdve a digitális adatokig. Az új törvény megmagyarázza például a természet egyik nagy rejtélyét: miért uralkodnak a világegyetemben a szimmetrikus formák az aszimmetria helyett? A válasz egyszerű: a matematika szerint a magas szimmetriájú állapotok igénylik a legkevesebb információt.
Sőt, az elmélet arra is rámutat, hogy a genetikai mutációk talán nem is pusztán véletlenszerű események, ahogy azt Darwin elmélete sugallja. A mutációk is úgy mennek végbe, hogy a genom információ-entrópiája a lehető legkisebb legyen.
Bár a teóriát a jövőben még további kutatásokkal kell igazolni ahhoz, hogy olyan alapvetőnek tekintsük, mint a termodinamikát, ez az új fizikai törvény az első komoly tudományos érv lehet amellett, hogy a mi világunk tényleg egy zseniálisan megírt számítógépes program. A szerző ezt a lenyűgöző felvetést egy nemrég megjelent könyvben is részletesen körbejárja - közölte az origo.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
