A mozifilmekben úgy tűnik, mintha a Szahara végtelen homokdűnék sorából állna. A valóság azonban egészen más.
Mit jut eszünkbe, amikor a Szaharára gondolunk? Hatalmas, tornyosuló homokdűnék tájai? Esetleg egy-egy oázis? De leginkább egy nagyon homokos tájra szoktunk gondolni. Kiderült azonban, hogy a világ legnagyobb forró sivatagának meglepően nagy része valójában egyáltalán nem homokos. A Szahara inkább sziklás - írja az origo.hu.
A Szahara mintegy negyedét borítja homok
A Szahara felszínének csupán 25 százalékát borítja homok.
Azt mondjuk, „csupán”, de ez még mindig rengeteg homok. A Szahara területe 9,4 millió négyzetkilométer (körülbelül – valójában egyre nagyobb), ami azt jelenti, hogy még mindig egy jó 2,35 millió négyzetkilométeres része homokos.
Ez majdnem 1140-szer nagyobb, mint New York City területe, ami több mint elég egy meglehetősen impozáns homokvár építéséhez, írja az IFLScience.
Ezzel a homokborítottsággal még mindig bőven van lehetőség hatalmas dűnetengerek, úgynevezett ergek kialakulására. A legnagyobb valószínűleg a Grand Erg Oriental, amely körülbelül 308 210 négyzetkilométer területet fed le.
Miből áll a Szahara nagyobb része?
De elég a homokról (vagy arról, ami alatta van) – mivel van borítva a Szahara többi 75 százaléka?
Vannak vízfoltok, amelyek közül az egyik leghíresebb a csádi Guelta d'Archei. Itt egy szűk, sziklás völgyben oázis található.
A Szaharában valójában körülbelül 90 nagyobb oázis van.
Azonban tekintve, hogy milyen hatalmas a Szahara, ezek az oázisok valójában ritkán fordulnak elő. A sivatag legnagyobb része inkább sziklás fennsíkokból áll, amelyeket hamadáknak neveznek, valamint kavicsos síkságokból, amelyeket serireknek vagy regeknek hívnak. Vannak még száraz völgyek és tómedrek, valamint sós síkságok is.
Zöld Szahara
Függetlenül attól, hogy a sziklás vagy homokos részen vagyunk, a Szahara forró, többnyire száraz, és kevés növényzet található benne, de nem mindig volt így. Hihetetlen, de a régió több nedves időszakot is átélt, amelyek közül a legutóbbi Kr. e. 8000 és 3000 között zajlott.
Ebben az időszakban – amelyet „Zöld Szaharának” neveznek – a Szahara tele volt élettel, bőséges növényzettel, és még annyi víz is volt, hogy az ott élők képesek voltak szarvasmarha-tenyésztést folytatni.
Napjainkban a szélsőséges időjárás szintén visszahozhatja a vizet a régióba. 2024 októberében egy extratropikus ciklon állítólag egy év csapadékmennyiségét zúdította az északnyugati Szaharára mindössze két nap alatt. Ez évtizedek óta először okozott áradást a sivatagban, és a ritka látvány, ahogy tavak jelennek meg a homokdűnék között.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
