Döbbenetes, milyen állatokat ettek őseink
Döbbenetes, milyen állatokat ettek őseink
 / Mozaik

A régészek sokáig úgy értelmezték, hogy a Levante vidék korai neolitikus településeken talált számos kisragadozó csontja szőrmevadászokból származik, de az új elemzések szerint más célokra használták fel őket. A róka és a vadmacska valójában az emberek étlapján szerepelt. Az eredmények arra utalnak, hogy ezeket a kisragadozókat a jövőbeni vizsgálatokban vadászott állatoknak kell tekinteni.

Hirdetés

Körülbelül 15 000 és 11 700 évvel ezelőtt, a késő paleolitikum idején a vadászó-gyűjtögető népek a Levantéban - a Földközi-tenger keleti partvidékén, a mai Izrael, Jordánia, Libanon és Szíria területén - kezdtek átállni a földművelésre és a pásztorkodásra. Az emberiség történelmének ez a vízválasztó pillanata, amelyet „neolitikus forradalomnak” neveznek, azonban nem volt gyors. Az emberek étrendje is kezdett változni. Gyakran szerepelt az étlapon róka és vadmacska is, írja az IFLScience portál - írja az origo.hu.

Róka és vadmacska az étlapon

Az ember ekkoriban kezdett kevesebb nagyvadfajra vadászni, például a gímszarvasra (Cervus elaphus), és inkább kisebb fajokra, például gazellára és más emlősökre, valamint kisebb állatokra, például madarakra és halakra vadászott.

A régészeti leletek tele vannak ennek az átmenetnek a bizonyítékával, mivel az állati csontok gyakran bőségesen megtalálhatók a korabeli településekről származó leletegyüttesekben. Az ezeken a lelőhelyeken talált számos csont között azonban a kutatók különböző kistestű húsevők maradványait is megtalálták.

Hirdetés

Például 11 660 és 10 000 évvel ezelőtt között a vörös róka (Vulpes vulpes) csontjai gyakran felbukkannak a régészeti leletekben, néha olyan mértékben, hogy meghaladják a vaddisznó- és a gazellacsontok számát.

Levante más lelőhelyein a vadmacska (Felis silvestris lybica) maradványai szintén jelentősen hozzájárulnak a leletegyüttesekhez, bár sokkal kisebb mértékben, mint a vörös rókáké.

A múltban ezeket a csontokat a szőrmevadászatok maradványainak tekintették, vagy azt gondolták, hogy a csontokat és fogakat szimbolikus célokra használták fel, különösen a rókákét. Emiatt nagyrészt elvetették annak lehetőségét, hogy húsukért ölték őket, és az emberek étrendjének alapvető részét képezték.

Táplálékforrás és bunda

Legújabb tanulmányukban Shirad Galmor és munkatársai az izraeli Nyugat-Galileában található, 10 000 éves Aḥihud lelőhelyen talált állatcsontokat vizsgálták. A csapat összesen 1244 szétszedett csontot talált, és kiszámították, hogy mintegy 30 százalékuk hegyi gazellához, 12 százalékuk pedig vörös rókához tartozott. A vörös róka, a vadmacska (a második leggyakoribb kisragadozó), a nyest (Martes foina), az egyiptomi mongúz (Herpestes ichneumon), az európai borz (Meles meles) és más menyétfélék csontjai a leletek 16 százalékát tették ki.

Sok csonton voltak darabolásra utaló nyomok, többek között késnyomok. Az eredmények határozottan arra utalnak, hogy a rókákat és a vadmacskákat táplálékforrásként keresték, nem csupán a bundájuk miatt.

„Tanulmányunk egyértelmű és erős bizonyítékkal szolgál arra, hogy Aḥihud lakói kis húsevőkre, különösen rókákra és vadmacskákra vadásztak, hogy maradványaikat széles körben felhasználják. Lenyúzták a bundájukat, húst vágtak ki az élelemhez, és valószínűleg további felhasználási módokat is alkalmaztak, például csonteszközök és díszek készítésére” - állapítja meg a kutatócsoport.

Ez tovább erősíti azt az érvet, hogy ezeket az állatokat, valamint más kistestű húsevő állatokat is a vadászott állatok kategóriájába kell sorolni, amikor a kutatók a neolitikus népeket és az állatgazdaságot vizsgálják.


 

Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira: 
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram 
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Zelenszkij aláírta: újabb 90 nappal meghosszabbítják a hadiállapotot és a mozgósítást Ukrajnában. Fotó: president.gov.ua

A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.

Zelenszkij: Moszkva hosszú távú tűzszünetbe is beleegyezhet bizonyos szankciók enyhítéséért vagy eltörléséért cserébe

"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.

Ukrán gabona. Illusztráció. Fotó: Kárpátinfo.net

Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.

Megrendítő búcsúztatás Munkácson: a 95. dandár katonáját 568 napig eltűntként tartották nyilván. Fotó: Munkácsi Városi Tanács

Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.

A rendőrök a jármű kerekeire célozva állították meg az agresszív sofőrt. Videórészlet

A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.

Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka. Fotó: Олександр Сирський/Телеграм

A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.

Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök

Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.

Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.