Az egész internetet lázban tartja, amit a gízai piramisban találtak

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Modern műszeres vizsgálatok segítségével két, egymáshoz közeli üreget fedeztek fel a Menkauré-piramis keleti oldalán. A felfedezés arra utal, hogy a legkisebb gízai piramis akár egy második, eddig ismeretlen bejáratot is rejthet.

A Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói a ScanPyramids projekt keretében különleges méréseket végeztek a Menkauré-piramis keleti homlokzatán. Földradart, elektromos ellenállásmérést és ultrahangos vizsgálatot használtak, hogy feltérképezzék, mi rejtőzik a kövek mögött. Az adatok két üreget mutattak ki; az egyik 1,4, a másik 1,13 méterre van az építmény oldalától. A gízai piramis ezen részén már korábban is feltűntek a szakértőknek a szokatlan, simára csiszolt kövek, de rendeltetésüket mostanáig homály fedte - írja az origo.hu.

Miért különleges a gízai piramis rejtett bejárata?

Az Óbirodalom idején épült piramisok bejárata szinte mindig az északi oldalon található. Ha a Menkauré-piramis keleti oldalán valóban nyílás húzódik, az ritka kivétel lehet. Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem professzora szerint a felfedezés azt mutatja, hogy még mindig van mit tanulnunk a gízai építményekről. Ugyanakkor óvatosságra int: szerinte az üregek akár egyszerű építészeti jellegzetességek is lehetnek.

Hogyan dolgoztak a kutatók?

A kutatócsoport három különböző módszert alkalmazott, hogy feltérképezze a piramis belső szerkezetét.

• Földradarral rádióhullámokat bocsátottak a kőzetbe, így láthatták, hol verődnek vissza a jelek, vagyis hol lehet eltérő anyag.
• Emellett elektromos ellenállásmérést is végeztek: gyenge áramot vezettek a falba, és az ellenállás változásaiból következtettek arra, hogy hol található üreg vagy repedés.
• A harmadik vizsgálat ultrahangos eljárás volt, amely hanghullámok segítségével mérte a kőzet sűrűségét és szerkezetét. 

Amikor a háromféle adatot összevetették, két anomália rajzolódott ki a keleti homlokzat mögött.

A szakemberek szerint ezeken túl üreges tér húzódhat, amely akár egy befalazott járat része is lehet.

Mit tudunk a piramisról?

A Menkauré-piramis a három nagy gízai piramis közül a legkisebb. Eredetileg körülbelül 65 méter magas volt, és Menkauré fáraó uralkodása idején épült. A főbejárat az északi oldalon található, de a keleti falon látható, csiszolt kőtömbök pontos szerepét már régóta rejtélyt övezi.

Most úgy tűnik, ezek a kövek nem véletlenül különböznek a többitől.

Az eredményeket az NDT & E International folyóirat októberi száma közölte. A kutatók további méréseket és célzott feltárást terveznek, hogy pontosan meghatározzák, mit rejtenek az üregek.

A ScanPyramids kutatócsoportjának korábbi felfedezése

Nem a mostani a ScanPyramids kutatócsoportjának első jelentősebb felfedezése. Korábban átvilágítási és endoszkópos technikával Hufu fáraó piramisában is találtak egy rejtett kamrát. Az ötméteresnél is nagyobb folyosót feltehetően azzal a céllal építették, hogy elvezesse a piramis súlyát, amely a bejáratra vagy esetleg egy másik, még fel nem tárt kamrára nehezedett.

A gízai nagy piramist Kr. e. 2560 körül építették monumentális temetkezési helyként az óbirodalmi Hufu vagy Kheopsz fáraó uralkodása idején. Ez a világ legnagyobb ismert ókori építménye (magassága 146,5 méter) a kínai nagy fal mellett.